Négy évvel a szociális népszavazás sikere után a Fidesz bevezette a vizitdíjat és a tandíjat – a bölcsődékben. Egy decemberi törvénymódosítás tette lehetővé, hogy az önkormányzatok térítési díjat, azaz a vizitdíjhoz és a tandíjhoz hasonló önrészt kérjenek a bölcsőde igénybevételéért a szülőktől. 

Szijjártósan: a kormány fizetőssé tette a bölcsődéket. Még szijjártósabban: az anyák és a gyerekek lettek a kormány pénzbehajtási akciójának legújabb áldozatai. Persze Szijjártó Péter ma nem ezt mondja, hanem azt, hogy az emberek pontosan erre hatalmazták fel őket. Mert erről nem beszéltek ugyan a kampányban, de azt mindenki világosan láthatja, hogy az emberek azért szavazták le a kórházi napidíjat, mert helyette bölcsődei napidíjat akartak.

Számos önkormányzat élt is a lehetőséggel, Hódmezővásárhelyen például a család vagyoni helyzetétől függően 430-630 forintos napidíjat kérnek a gyermekek után. Tehát annak a bizonyos napi 300 forintnak akár a kétszeresét is. Az önrészfizetéssel egyébként nincs baj, sok érv szól amellett, hogy a közszolgáltatások költségeit részben az igénybevevők fizessék. És miért ne terjedhetne ki ez a kör a bölcsődékre is, amelyeket drága fenntartani, és az önkormányzatoknak nincs pénzük? A dolgozó szülőknek is jobban megéri anyagilag, ha az állami bölcsődének fizetnek napi néhány száz forintot, mint ha bébiszittert alkalmaznak a többszöröséért, vagy ott kell hagyniuk a munkahelyüket – mondhatná valaki. Más kérdés, hogy a Fidesz nem mondhatja, mert nyolc éven át minden ilyen finanszírozási eszközt elutasított. „Ingyenes egészségügy, ingyenes oktatás” stb. – emlékszünk.

A Fidesz szempontjából még csak nem is az ellenzéki ígéretek és a mostani cselekedetek közötti ellentmondás a legfigyelemreméltóbb. Mondhatják: ami elmúlt, elmúlt, ha az embereket nem zavarja a 180 fokos fordulat, akkor ők nem csinálnak ebből erkölcsi kérdést. Sokkal érdekesebb, hogy a bölcsődei térítési díjjal a kormány szembemegy az egymillió új munkahely változatlanul fenntartott ígéretével – és ami még fontosabb, a gyerekvállalás ösztönzésének programjával is. Ami pedig az egyes számú nemzeti cél.

Sokszor bizonyított tény, hogy a nagyobb gyerekvállalás útjában – a jobboldali mitológiával ellentétben – nem a családi értékek hanyatlása vagy a nők karrierizmusa, esetleg maga Gyurcsány Ferenc áll, hanem a bizonytalanság a gyereknevelés és a megélhetés összeegyeztethetősége tekintetében. A megélhetés része, hogy az anyák is dolgoznak. Van nő, aki kényszerből, van, aki ezt természetesnek tartja. Mindegy. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy egy nő akkor tud dolgozni és gyereket nevelni egyszerre, ha szolgáltatások, mint például a bölcsőde, ebben segítik. A képlet egyszerű: ha nincs bölcsőde (mert nincs férőhely, vagy mert túl drága), akkor a családok nem vállalnak majd gyereket – vagy ha vállaltak, akkor az anya otthon marad, ameddig lehet, mert nem tud visszamenni dolgozni. Az egyik a népesedési, a másik a foglalkoztatási álmokat fújja el. Ezek a Fidesz legfontosabb ügyei.

Valaki kezdeményezhetne a megmentésükre egy népszavazást.

FOTÓ: TEKNŐS MIKLÓS