A Kelet-Japánban bekövetkezett katasztrófa első évfordulóján szeretném kifejezni együttérzésemet a tragédia áldozatainak hozzátartozói és károsultjai felé, valamint mindazok felé az egész világon, akiket valaha természeti csapás ért.

Soha nem felejtjük el a katasztrófában elveszített szeretett családtagjainkat, barátainkat, kollégáinkat. Japán soha nem felejti el a nemzetközi közösségtől kapott rengeteg támogatást és baráti együttérzést. Mindezekért köszönettel tartozunk a nemzetközi közösségnek, és megragadva az alkalmat, e helyütt szeretném kifejezni a japán nép szívből jövő háláját.

A katasztrófa óta eltelt egy év folyamán Japán hatalmas fejlődésen ment keresztül. A mai napon – a katasztrófa első évfordulójának alkalmából – újra ígéretet teszünk, hogy levonjuk a tanulságokat azokból a nehézségekből, amelyekkel Japánnak szembe kellett néznie. Most éppen ebben a nehéz helyzetben kell belekezdenünk Japán átfogó újjáélesztéséhez.

Meggyőződésem, hogy azzal a megerősödött nemzeti összefogással és ösztönös veszélyérzettel, amelyeket a tavaly bekövetkezett tragikus események eredményeztek, létrejött az az erős nemzeti akarat, amellyel megbirkózunk a legégetőbb feladatokkal: a katasztrófa sújtotta területek újjáépítése, a Tokió Elektromos Művek Fukusima Dai-icsi Atomerőmű bezárása, a sugárszennyezett területek sugárfertőtlenítése, a gazdaság újjáélesztése.

A Kelet-Japánban pusztító katasztrófa óta eltelt egy évben a helyreállítás és az újjáépítés céljából számtalan stratégiai intézkedést hoztunk, amelyekhez új költségvetési és jogi kereteket teremtettünk. Ezek között szerepel az újjáépítési ügynökség” létrehozása, amely a rekonstrukciós pénzalap életrehívása és speciális újjáépítési zónák kijelölése mellett olyan, más szervektől függetlenül működő szervezet, amely közvetlenül – mintegy irányítótoronyként – felügyeli az újjáépítési terveket és tevékenységeket. Ezenfelül, a japán kormány tovább szigorította az élelmiszer-biztonsági ellenőrzési rendszert, valamint a Fukusima Dai-icsi atomerőmű közelében lévő lakóövezet megtisztítására több mint egymilliárd jen nagyságú összeget fordított.

Jelen pillanatbanmind a katasztrófa károsultjait,mind pedig valamennyi japán embert az élet legalapvetőbb problémái foglalkoztatják, úgymint a biztos munkahely és a biztos családi megélhetés. A „nyílt újjáépítésnek” nevezett fogalom speciális újjáépítési zónák létrehozását és egyéb újítások bevezetését jelenti, amelyek révén ösztönözni kívánjuk az e térségbe irányuló belföldi és külföldi befektetéseket. Ezzel egyidejűleg szándékunkban áll a térség iparának előmozdítása és a fejlesztések felgyorsítása, és bátorítjuk új munkahelyek teremtését.

Ezen kihívások egyik példája az úgynevezett „jövővárosok” építése Japán-szerte, köztük a katasztrófa által elpusztított némely város – úgymint Ófunato, Rikuzentakata, Higasimacusima – helyén. Költségvetési támogatással, kedvező adózási feltételekkel és a szabályozás könnyítésével támogatni fogjuk az önerőből is működőképes ún. „kompakt városok” gazdasági-társadalmi infrastruktúrájának, valamint a helyi környezetbarát energiatermelés infrastruktúrájának fejlesztését „intelligens hálózatok” (smart grids), nagyméretű napkollektorok és tengerparti szélerőművek telepítésével. Japán élen jár a hatékony energiafelhasználás területén, technológiai újításainak gazdag tárházával rendelkezik. Ezért eljött az idő arra, hogy eddigi tapasztalatainkat és tudásunkat a gyakorlatba átültetve megalkossuk a fenntartható fejlődés új modelljét, amelyet megoszthatunk a világgal.

Ezenfelül azok a területek, ahol Japánnak elöl kell járnia és tudását meg kell osztania a világgal, az a katasztrófák kockázatának csökkentése és a katasztrófák kezelésének stratégiája. A japán nép a lehető legfájdalmasabb módon tanulta meg, hogy többé nem lehet arra hivatkozni, hogy a március 11-i katasztrófa előre nem látható esemény volt. Ahhoz, hogy a jövőben rugalmas közösségeket és olyan társadalmat teremtsünk, amely képes megbirkózni a természeti csapásokkal, jelenleg a teljes katasztrófavédelmi rendszer átfogó megújításán és hatékony megerősítésén dolgozunk.

Természetesen azok a problémák, amelyekkel Japán most néz szembe, a tavalyi földrengés, szökőár és nukleáris baleset előtti időktől fogva léteznek. Japán az utóbbi években a gazdasági növekedés biztosításán és az államháztartás szerkezetének átalakításán fáradozott. A tényleges megoldások halogatásával azonban még tovább mélyülnek a problémák.

Tavaly szeptemberben, amikor miniszterelnökké választottak, azt az ígéretet tettem a japán népnek, hogy mindenekelőtt véget vetek a döntésképtelenségnek. Megengedhetetlennek tartom ugyanis, hogy alapvető, súlyos problémák elodázásával kárt szenvedjen országunk gazdasága, társadalma és egész jövője.

A jelenleg folyamatban lévő helyreállítási és újjáépítési munkálatok a japán gazdaság megújulásának első lépései. Mindamellett hogy a világgazdaság mozgása kiszámíthatatlan, valamint a történelmi csúcsot megdöntő magas jenárfolyam és a régóta tartó defláció ellenére Japán bizonyára visszanyeri gazdasági erejét.

Kihasználva a japán gazdaság egyedülálló erejét, nyitott félként együttműködést keresünk külföldi partnerekkel is, és keressük az újonnan fejlődő területek kiaknázásának lehetőségét. Az energia, a környezet, az egészségügy, az idős- és betegellátás azon területek, amelyek jelentős potenciállal bírnak, hogy vezető fejlődő gazdasági ágazatokká váljanak. Ezekhez Japán a külföldi tőke mellett a magánszektor innovációs ötleteinek és tőkéjének bevonásával globálisan is fontos szerepet tölthet be. Célunk olyan körülmények megteremtése, amelyek nemcsak az üzleti élet, hanem a turizmus fejlesztése szempontjából is tovább fokozhatják a Japán iránt megnövekedett érdeklődést, és kedvezően hatnak a külföldiek befektetési szándékára. Mindezek előfeltételeként a japán kormány kiemelt figyelmet szentel a nemzetközi közösség pontos és időben történő tájékoztatásának.

Japán a második világháború óta egy romba dőlt országból gyors gazdasági növekedést ért el, az olajválságot követően pedig olyan gazdaságot épített fel, amely a világon az ener giát a leghatékonyabban hasznosítja. A tavalyi, Kelet-Japánt sújtó katasztrófa egyéves évfordulóján nem feledkezhetünk meg arról, hogy az újjáépítés hasonlóan nehéz feladata vár ránk. Célunk azonban nemcsak a 2011. március 11-e előtti állapotok visszaállítása, hanem egy új Japánt szeretnénk felépíteni. A japán népre az a feladat vár, hogy eleget tegyen ennek a történelmi kihívásnak.

A szerző Japán miniszterelnöke