Ha nincs összhang, nincs pénz. Ezt az egyszerű üzenetet fogalmazta meg az Orbán-kormány számára az Európai Bizottság, amely újabb kínos magyar napot rendezett Brüsszelben. Három kérdést vett elő a testület: a bírák nyugdíjazását, az adatvédelmi hivatal és a jegybank függetlenségét. Úgy ítélték meg, hogy az Orbán-kormány egyik aggodalmukra sem adott megnyugtató választ, így a kötelezettségszegési eljárások közül kettő eljuthat az Európai Bíróságig, az MNB-ről meg várják az új törvény szövegét.

A közös joganyag alkalmazásának hiányosságai miatt eljárások ezrei folynak a tagországokkal szemben, ám egy időben, ilyen mennyiségben ritkán, s elvétve kezelik ilyen kiemelten az ilyen ügyeket. Ez kettős aggodalmat jelez. Egyrészt az uniós intézményekben jól érzékelik, hogy az európai közösség történetében szokatlan módon egy tagállam demokratikusan választott kormánya hozzálátott az alkotmányos, demokratikus rend átszervezéséhez, a kétharmad bebetonozásához, a hatalmi koncentráció túlerősítéséhez, a független intézmények gyengítéséhez. Másrészt azt is jól érzékelik, hogy ilyen fordulatra az EU nem készült fel, mert fel sem merült, hogy ilyesmi megtörténhet. Eszközrendszere csak arra elég, hogy elérje a Magyarország által önként vállalt kötelezettségek teljesítését, de arra valószínűleg nem, hogy az utóbbi szűk két évben elfogadott töméntelen törvényt ne csak az uniós szerződések betűjével, hanem az európai szellemiséggel is összhangba hozza. Az Orbán-kormány számára ez nem is látszik rossz kimenetnek.

Brüsszelben azonban fordítva gondolkodnak. A közös értékek betartatása élvez elsőbbséget. Az Orbán-kormánynak ezért most már szembe kell néznie azzal a kihívással, hogy a szellemiség csorbítását pénzmegvonással büntetik. Aki sorozatosan megbukik összhangzattanból, azt miért is finanszíroznák a többi uniós állam adófizetői? Amíg a kormány nem módosítja az említett három kérdésben az álláspontját, nem kezdhet tárgyalást az EU-val és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) a védőhálónak szánt hitelkeretről. S amíg nem mutatja be, hogy ténylegesen és tartósan a kívánt szintre lehozta a költségvetés hiányát, felzárkóztatási támogatást sem kap. A két ügy nem függ össze, mondják Brüsszelben. Nyilván.

Elszámította azonban magát időhúzó taktikájával, jogi csűrés-csavarásával, büdzsétrükközésével a külső finanszírozásra és az uniós pénzekre rászoruló Orbán-kormány. A piac rájött, hogy a kormány blöffölt a hiteltárgyalások emlegetésével, mert levegőhöz akart jutni. Válaszként a forint újra gyengül. Az állampapírhozamok magasak – ilyen áron nem szabad eladósodni. Ha egyáltalán létezik ár, amit Orbán meg ne adna akarata érvényesítéséért – a mi pénzünkből persze.