Nőnap
Kedves nőnapi ajándékként jelent meg tegnap a Workania állásportál internetes bérfelmérésének eredménye: Magyarországon a nők átlagosan 21 százalékkal keresnek kevesebbet a férfiaknál.
Még elkeserítőbb a kép, ha figyelembe vesszük, hogy az egyetemekre, főiskolákra évek óta több nő jár, mint férfi, hogy a nők ugyanolyan arányban szereznek jogosítványt, nyelvvizsgákat, mint a férfiak. Pénzt, időt ölnek a képzésükbe, mégis csak minden második munkaképes korú nőnek van állása. És akik dolgoznak, azok sem kaphatnak akkora fizetést, mint férfi kollégáik.
Hogy ez miért van, arra jól látszik a válasz a korábbi kutatásokból: a gyermektelen nők még alig keresnek kevesebbet, mint a férfiak, minél több gyereket nevel azonban valaki, annál nagyobb a bérkülönbség. Nem csak a gyes miatt kimaradt évek okolhatók: a munkáltatók egyszerűen úgy gondolják, hogy nem éri meg anyákat foglalkoztatni.
És sajnos nem alaptalanul: csak a három év alatti gyerekek kilenc százalékának jut bölcsődei férőhely, s az intézmények nyitva tartása köszönő viszonyban sincs egy multinál megkövetelt munkaidővel. Emellett a Népességtudományi Kutatóintézet felméréséből azt is tudjuk, hogy az unióban a magyar nők végzik a legtöbb házimunkát.
Ezek után nem csoda, hogy a harmincas nők között soha nem voltak annyian gyermektelenek, mint most. Nem akarnak egyszerre száz helyen megfelelni, nem akarják hosszú évek tanulását sutba dobni, nem akarnak húsz százalékkal kevesebbet keresni. A kihaló nemzet feletti siránkozás ezen nem fog segíteni.