Kecskeméten tárgyalják a Hagyó-ügyet – döntött az Országos Bírósági Hivatal elnöke. A dolog ésszerűnek tűnik: a Fővárosi Törvényszék bírái belefulladnak az aktatengerbe, esélyük sincs arra, hogy a kiemelt ügyekre vonatkozó szigorú határidőket tartsák. A bíróság további hat esetben is indítványozta, hogy más fórumot jelöljenek ki az eljárásra.

Szakmai körökben ismert, hogy a fővárosban a bírák kétszer-háromszor annyi ítéletet hoznak, mint szerencsésebb vidéki kollégáik. Ezért Budapesten jelentősen emelni kellett volna a létszámot vagy a státusok átcsoportosításával lehetett volna próbálkozni. Ez nem történt meg.

Ha a bíró mozdíthatatlan, mozdulnak az ügyek. De mely ügyek és hová menjenek? Az első kérdésre a jogalkotó pontos választ adott. S fogadjuk is el, hogy például egy bűnszervezetben elkövetett, nagy kárt okozó csalás esetén jogos az igény: szülessék mielőbb ítélet.

A soronkívüliséget azonban úgy kell biztosítani, hogy ne sérüljenek alkotmányos alapelvek. Például az, amely szerint senki nem vonható el törvényes bírájától. Eszerint mindenki tudhatja, ha dolga akad az igazságszolgáltatással, az ügye hová kerül. Annak is kidolgozott rendje van, hogy az egyes bírák között miként osztják el az aktákat. A rendszer annak is igyekszik elejét venni, hogy az ügyiratok személyre szabott szignálásával befolyásolhassák a döntést.

Az ügyek más bíróság elé utalásának lehetőségével ezek a garanciák nagyjából semmivé válnak. A bírósági hivatal vezetője kibocsátott ugyan egy ajánlást, amely szabályozza, milyen eljárásban jelölhető ki más bírói fórum, ám a végső szót az elnök mondhatja ki. S őt „a megkeresett bíróságok, valamint a legfőbb ügyész véleménye nem köti”.

Ez a tisztességes és pártatlan eljáráshoz való jog semmibevétele. Árnyaltabban: a hivatalvezetőnek ez a hatásköre aggodalomra ad okot. Most ugyanis egyetlen ember – Szájer József fideszes EP-képviselő felesége – döntheti el, hogy egy-egy kiemelt bűncselekmény melyik bíróság elé kerüljön. A Hagyó-ügy menjen Kecskemétre – határozott Handó Tünde.

Az aggodalom gyanakvássá fokozódik. Zuschlag Jánost éppen ott ítélték el maffiózóként nyolc és fél évre. Zuschlag persze gazember, lenyúlt pár tízmilliót, de nem maffiózó, inkább csirkefogó. A Bács-Kiskun Megyei Bíróság azonban rendíthetetlenül egy valódi fehérgalléros bűnszervezet vezetőjének látta.

Ez a bíróság sorra rendelt magához tanúként szocialista potentátokat, de a fiatal MSZP-s politikus vélelmezett „felsőbb kapcsolataira” nem derült fény. Utóbb a Szegedi Ítélőtábla úgy látta, a kecskeméti bíróság a szükségesnél szélesebb körű bizonyítást folytatott le. A másodfok a kecskeméti ítéletet jelentősen enyhítette, az indoklásából törölte a Zuschlagék felső politikai kapcsolataira utaló megállapításokat.

Ez a kecskeméti bíróság tárgyalja a szintén volt szocialista Hagyó Miklós ügyét. Egy kétséges döntésen már túl vagyunk.