„Ha a budapesti kerületi polgármesterek gyomra beveszi, hogy 23 polgármesteri hivatal és 23 polgármester mellett 23 kormányhivatal (…) jöjjön létre, és ez a közigazgatás racionalizálásába az ő részükről belefér, akkor én meghajlok az ő erejük előtt” – mondta Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter a Hír TV-nek. Vagyis visszakozott, hiszen korábban többször is leszögezte: az, hogy az országban 168 járás, a fővárosban pedig hét körzet lesz, kőbe van vésve.

Ha valaki kész a kompromisszumokra, azzal nincsen semmi baj. Sőt. Csak az a gond, hogy úgy folyik a vita a járások számáról, székhelyeiről és határaikról, hogy igen kevesen tudják, milyen is lesz az új rendszer. Olcsóbb, hatékonyabb, közelebb viszi a „Jó Államot” a polgáraihoz – egyelőre efféle hangzatos fordulatokkal kell beérnie mindenkinek.

Az már kiderült ugyan, hogy a járások veszik majd át az önkormányzatoktól az államigazgatási feladatok nagyobb részét, de hogy pontosan melyek lesznek ezek, azt csak találgatni lehet.

A szaktárca ígérte ugyan, hogy február 10-ig kiteregeti a lapjait, s beterjesztik a járások létrehozásával kapcsolatos törvénytervezeteket, de ez máig nem történt meg. Amúgy az új rendszert megalapozó hatástanulmányt sem hozták nyilvánosságra, mi több, titkosították azt.

Ebben a helyzetben nem arról kellene vitatkozni, hogy hány járás legyen, ennél fontosabb kérdés: mi lesz ezeknek a dolga? Utána beszélhetnénk arról is, mennyi legyen az annyi.

A színfalak mögött azonban egyelőre csak hatalmi harc folyik. Hatszáz fideszes polgármester torkán kell lenyomni, hogy a kormány centralizációs törekvéseinek újabb áldozatai a helyhatóságok lesznek.