Aczél Endre: Az az átkozott francia szöveg

Nagyfokú bátorságra vall, hogy Schmitt Pál „áll elébe” 1992-es doktori disszertációja vizsgálatának. A Hvg.hu ugyanis időközben ízzé-porrá zúzta az államfőnek azt az állítását is, hogy a disszertáció legalább 30 oldala (a kétszáz-valahányból) az ő szellemi terméke.

Schmitt csapdába esett. Bizonyosan nem ismerte a leleplező/tényfeltáró újságírásnak azt a réges-régi trükkjét, hogy az első körben csak ízelítőt ad ismereteiből, és amikor megérkezik a tagadás vagy cáfolat, akkor tárja fel, hogy mi mindenről tud még. Jön a „technikai KO”.

Tegnap óta nem föltételezésnek, hanem bizonyosságnak tekinthető, hogy Schmitt Pál a Lausanne-ban dolgozó bolgár sporttudós – a néhai Georgiev – általa „felhasznált irodalomként” említett művének nemcsak a „törzsanyagát” (tényeket, adatokat egyes sportágak történetéből) vette át szó szerint, hanem hűségesen ragaszkodott a kéziratos Georgiev-műnek az adatokból levont következtetéseihez is, ideértve az olimpiai játékok programjának „revízióját”. (Hogy Schmitt miért „revíziót” ír magyar nyelvű disszertációjában, megfejthetetlen, mert neki, mint a magyar nyelv tisztasága fölött őrködő embernek, „felülvizsgálatot” kellett volna írnia. Gyanúm: a szöveg fordítója nem bajlódott a magyarítással, Schmitt meg talán el se olvasta a „saját” disszertációját. Tudományos kutatás közben nem volt rá ideje.)

Aki tud franciául, az ámultan szemlélte a Hvg.hu oldalain a francia nyelvű ( bolgár szerzőtől való) eredeti és a Schmitt-disszertációból vett szóhalmazok egymás mellé helyezett bekezdéseit. Szemernyi kétség sem lehet afelől, hogy amit a magyar köztársasági elnök leírt, az közönséges fordítás, ráadásul nem is a legjobb.

Nézzék például ezt: a bolgár és a Schmitt-dolgozatban is az áll, hogy az olimpiák úszóprogramjában bizonyos versenyszámok eltűnnek, majd újraélednek. Schmitt hanyagul „a 4 × 100 méteres úszóváltót” és „a 200 méteres férfi és női úszást” (sic!) említi, noha ilyen kategóriák nem léteznek. Nem sorolnám most fel, hogy váltóban és 200 méteren hányféle úszó versenyszám van, mert nincs rá hely. De a bolgár pontosan fogalmazott (franciául): 4 × 100 méteres férfi gyorsúszó váltót (’nages libres hommes’) említett, továbbá 200 méteres férfi és női vegyes úszást (’quatre nages hommes et femmes’). Ellenőrizhető. Szinte hihetetlen, hogy egy olimpiai bajnok sportoló, sportdiplomata és NOB-tag, mint amilyen Schmitt, képes volt leírni azt, hogy „200 méteres férfi és női úszás”. Nem, ő ezt nem írta le. Ezt leírták mások helyette, mert még a fordító se ő volt, nemhogy a szerző.

Javallatom ezután: ne álljon Schmitt semmilyen vizsgálat elébe. Ha a Hvg.hu valóban Georgiev dolgozatából és Schmitt doktorijából idézett betűhíven, akkor elég bármelyik vizsgálódónak szembesülnie a „4 × 100 méteres úszóváltó” schmitti fordulatával, s nyomban ki kell mondania: ez az ember nemhogy nem sporttudományi doktor, ez az ember tudatlan. Ezzel szembesülve csak azt lehet mondani: Uram, térdre, imához, mert önnek ez maradt.

Jó bőrben. Schmitt egy 2005-ös jótékonysági úszóversenyen a Komjádiban
Budapest, 2005. szeptember 19. Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség alelnöke, olimpiai és világbajnok párbajtőröző a medencében a Komjádi uszodában az árvízkárosultak megsegítésére szervezett úszó- és vízilabdagálán. MTI Fotó: Illyés Tibor
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.