Kedves Köztársasági Elnök Úr! Az egri Eszterházy Károly Főiskola kulturális örökség tanulmányok mesterképzés szakának levelezős hallgatójaként izgatottan vártam a csütörtök délelőttre ígért találkozást Önnel. Úgy volt, hogy ezen a napon 10 óra 40 perctől majd egy órán keresztül, 11.30-ig előadást tart a diákoknak az alaptörvényről az Oratorium Artium Pyrke rianum termében.

Be is írtam a naptáramba, hogy újságíróként reggel végigkövetem, miként fogadják a Facebookon napok óta hirdetett „Éjjen az áLamfő! - SP köszöntése Egerben” elnevezésű nyilvános esemény résztvevői „kulturált kritikát tartalmazó táblával vagy ironikus rajzzal”, ezt követően részt veszek az elnöki látogatás tiszteletére rendezett ünnepi ülésen az egri városházán.

Izgulok majd, nehogy véletlenül kinézzen a díszterem ablakán, mert akkor nemcsak a Dobó téri tüntetőket fogja látni, hanem a Végvári vitézek lovas szobrát is, azt, amelyiket hamarosan egy kis parkolóba száműznek, mert állítólag felborítja a tér egyensúlyát. S ami ennél is nagyobb baj: az egyik ló fara épp a hivatal felé néz. Nem venném a szívemre, ha a pompás ablakon kitekintve ily felkavaró látvánnyal kellene szembesülnie szeretett városomban.

E hivatalos programok után beültem volna hallgatótársaimmal a líceum első emeleti díszes termébe, kíváncsian, mit mond nekünk az alaptörvényről. Ám kedden délután levelet kaptam a Neptun rendszerén keresztül, amelyben arról értesítenek, hogy „A Köztársaságelnöki Hivatal (sic!) – tekintettel a hallgatók kötelezettségeire – úgy döntött, hogy dr. Schmitt Pál, köztársasági elnök, nem zavarja meg a vizsgaidőszakot (sem a vizsgákat, sem a felkészülést) az Alaptörvényről szóló előadásával.

Elnök úr ettől függetlenül meglátogatja intézményünket és személyesen is igyekszik meggyőződni arról, hogy az nemcsak a vidék, hanem a teljes hazai felsőoktatás egyik legjobb és legszínvonalasabb képzést és szolgáltatásokat nyújtó Főiskolája. Dr. Schmitt Pál és a Köztársaságelnöki Hivatal (sic!) is eredményes és sikeres vizsgaidőszakot kíván Önöknek!”

Szeretném, ha tudná: engem nem zavart volna sem vizsgáimban, sem felkészülésemben. Úgyse lehet éjjel-nappal tanulni, ötven percet akármilyen ürüggyel simán lecsíp az ember, hogy ne kelljen a jegyzetek fölé görnyednie. Bár megmondom őszintén, Umberto Eco Hogyan írjunk szakdolgozatot? című könyvét rohamtempóban, éjjel kellett elolvasnom a mai kutatásmódszertanvizsgára. A kötetet ugyanis csak előjegyzéssel, tegnap lehetett kikölcsönözni a központi könyvtárból.

Nagyon elkapkodják mostanában.