II. János Pál pápa 1993-ban megfogalmazta, hogy „amikor az emberek gyengék, szegények és védtelenek, kötelességem felemelni a hangomat védelmükben”. Székely János püspök is bizonyára látja, hogy hazánkban nő a szegénység, a polarizáció, egyre nagyobb a jövedelemkülönbség az élet napos oldalán lévők és a szegények között.

XVI. Benedek pápa a magyar alaptörvénnyel kapcsolatban korábban hangsúlyozta: „kívánatos, hogy az új alkotmányt a keresztény értékek ihlessék”. Székely Jánosnak figyelmébe ajánlom J. H. Dresének, a Belgiumban élő neves professzornak a Vatikánban elhangzott gondolatát, amely szerint: „azt várom a katolikus egyháztól, hogy kérlelhetetlenül emlékeztessen arra a különös figyelemre, amelyet Jézus Krisztusmindennapi élete során és tanításaiban a legszegényebbekre, a legelesettebbekre fordított”.

A 2012. január elsejéig érvényben lévő alkotmány 70/E §-a szerint „az állampolgároknak joguk van a szociális biztonsághoz: öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak”. Ez a tény a keresztény értékrenddel teljesen összhangban van, azonban a 2012-től érvényben lévő új alaptörvényben a szociális ellátás kapcsán nem rögzítették a biztonságot.

Most nem ecsetelem azt, hogy a kormányra irányuló össztűz az Európai Unió jogrendjével ellentétes sarkalatos törvények, a demokrácia védelme érdekében is létrejött, csupán arról szóltam, hogy a kormány döntései sértik a keresztény értékrendet. Ezért nem értem, hogy Székely János miért áll ki a kormány ezen döntései mellett.

Dr. Takács Imre Hajdúszoboszló