A Népszabadságban január 14-én megjelent interjúban Martonyi János arra a kérdésre, hogy meggyőződéses európai politikusként miként éli meg, amikor a miniszterelnök Brüsszelt Moszkvához hasonlítja és diktátumokról beszél, így válaszol: „Ez a sokat idézett mondat – még ha nem is pont így hangzott el – szerintem valójában nem ezt üzente, hanem pont az ellenkezőjét: a miniszterelnök azt akarta mondani, hogy ne tekintsük Brüsszelt Moszkvának.” Orbán Viktor 2011. február 14-én a parlamentben napirend előtti felszólalásában szó szerint ezt mondta: „Egyetlen országtól sem fogadunk el kioktatást, egyetlen országot vagy országközösséget sem fogadunk el fölénk rendeltnek. Brüsszel nem Moszkva.” És hogy még világosabb legyen az üzenet, négy héttel később, március 15-én így beszélt: „Az igazi, a ’48-as, az ’56-os, a szabad Magyarország, az az ország, amelyet két szóban is ki tudunk mondani – a magyarok országa –, nem található meg az ideológiák és az elméletek világában. Nem találunk rá sem brüsszeli, sem más országok szabásmintáiban… Kiálltunk hazánkért az Európai Unióban, amikor alantas és hazug támadások érték hazánkat, amelyeket itthonról szerveztek a magyarok lejáratására… Eskünkhöz híven nem tűrtük el ’48-ban, hogy Bécsből diktáljanak nekünk. Nem tűrtük el ’56-ban és 1990-ben sem, hogy Moszkvából diktáljanak. Most sem hagyjuk, hogy Brüsszelből vagy bárhonnan, bárki is diktáljon nekünk… Innen, a Nemzeti Múzeum lépcsőjéről a napnál világosabban látszik, csak akkor leszünk szabadok, ha igazán önmagunk leszünk. Ha nem elégszünk meg azzal, hogy mások által ránk kényszerített, a természetünktől idegen karosszériában szorongjunk. Most nincs olyan külső kényszer, aminek ne tudnánk ellenállni.” Nincs értelme csűrni-csavarni, a miniszterelnök Moszkvához hasonlítja Brüsszelt, és a „Brüsszel nem Moszkva” kijelentés Orbán e beszédében azt jelenti, hogy míg a Szovjetunió fél évszázadon át diktálhatott a magyaroknak, az EU-tól ezt nem tűrjük el.

Azt csak helyeselni lehet, hogy a külügyminiszter nemzeti összefogási minimumot javasol. Nála ez azt jelenti, hogy a demokratikus ellenzék lássa be egyes külföldről jövő megállapításoknak az „országra nézve sértő” voltát, tehát az ellenzék segítsen, hogy javuljon a kormány nemzetközi megítélése. Az országnak azonban az tenne jót, ha a kormány visszavonná a külföldi bírálatokat kiváltó intézkedéseket. Talán azzal kellene kezdeni a nemzeti összefogást, hogy a kormány tegyen közzé egyértelmű nyilatkozatot Magyarország európai elkötelezettsége mellett, ebben jelezze, hogy politikai fordulatot tart szükségesnek, mert az utóbbi időszakban –a magyar kormányzó erők egyes félreérthető megnyilvánulásai miatt –felerősödtek az EU-ellenes hangok. A szélsőjobboldali ellenzék az unióból való kilépést követelő, zászlóégetős nagygyűlése most sajnálatos, ugyanakkor sürgető alkalmat teremtett egy ilyen nyilatkozat kiadására vagy egy ilyen értelmű beszéd elhangzására.

A szerző volt nagykövet