Az ünnepi készülődés forgatagában szinte senkinek nem tűnt fel, hogy a kormány 2011. december 22-én, két nappal a nemzeti köznevelési törvény elfogadását követően módosította a Társadalmi Megújulás Operatív Program és a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program 2011–13 közötti időszakra vonatkozó akcióterveit. Titokban előkészítve, hisz erről a szakma nem halott egy hangot sem. Arról se beszéljünk, hogy ez a kormány-előterjesztés sem kedd délután született…

A nemzeti köznevelési törvényt alig fogadták el, még a köztársasági elnök nem hirdette ki, de a kormánydöntés értelmében az új köznevelési rendszer kialakítására 2011–13 között a nevelés-oktatás világát érintő fejlesztési célkitűzések újrafogalmazásával és a források átcsoportosításával 184,06 milliárd forint EU-forrást kívánnak fordítani. (1453/2011 (XII. 22.) sz. kormányhatározat, TÁMOP 3. prioritás)

Nézzük a részleteket.

A Nemzeti alaptanterv újraírására, az ehhez kapcsolódó kerettantervek elkészítésére, valamint a közoktatás tartalmi kínálatának megújítására, fejlesztésére 10,63 milliárdot szánnak. Nem tévedés! Ez, úgy tűnik egy nagyon bonyolult és hihetetlen felkészültséget igénylő munka. Ha lehetne, az üvegzseb okán, láthatnánk majd a szerződéseket is?

Az oktatási intézmények pedagógiai-módszertani megújulásának támogatására, a nemzeti köznevelési rendszerről szóló törvény, az új NAT és a kerettantervek, valamint az új tartalmi szabályozóknak megfelelő helyi tantervek, pedagógiai programok elkészítésére, tankönyvek, taneszközök, módszerek intézményi szintű bevezetésére 25,85 milliárd forint az előirányzat. Hogy ebben a felsorolásban van logikai hiba – a pedagógiai program elkészítése feltétele a helyi tanterv kidolgozásának, fordítva több mint szakszerűtlen –, az egy dolog. De, ha a kerettanterv kötelező, akkor tessék mondani, mit tartalmazzon a helyi tanterv? Vagy a tízszázaléknyi kiegészítés, amit a törvény enged helyi tantervi kiegészítésként, ilyen vastagon lesz megfizetve? Vagy az új szemléletű egyentankönyvek ilyen drágák?

A nemzeti köznevelési rendszerről szóló törvény és a pedagógus-életpályamodell pedagógus-továbbképzéshez kapcsolódó tartalmi elemeinek, követelményeinek, eljárásainak részletes kidolgozása, szolgáltatási rendszerének kialakítása a rendelet szerint 16,37 milliárdjába fog kerülni – mindannyiunknak. Vigyázat, itt nem a modell bevezetéséről van szó, nem arról a pénzről, amit a pedagógusok kapnak meg. Ez a nem kis összeg csak a modell bevezetésének előkészítését jelenti.

A referenciaértékű működési és pedagógiai gyakorlattal rendelkező közoktatási intézmények felkészítése nevelési-oktatási gyakorlatuk továbbadására, elterjesztésére, megismertetésére, illetve, ezáltal más közoktatási intézmények értékelvű szakmai fejlesztő tevékenységének segítése is megér 4,38 milliárd forintot. Itt aztán nagyon vékony jégre tévedünk. Mit jelent az „értékelvű szakmai fejlesztő tevékenység”? Milyen érték lesz a mértékadó? A pápai körlevél emberképe, szabadságértelmezése?

A megyei kormányhivatalok oktatási részlegeinek kialakítása a „helyi oktatásirányítás fejlesztése, az oktatási rendszer hatékonyságának javítását célzó fejlesztések támogatása” címszó alatt ötmilliárdot visz el. Ez tiszta sor. Kell az új hivatal, kellenek az új emberek.

Úgy tűnik, megvan a „Hídprogram” forrása is. „A hagyományos, formális intézményi keretek között nem, illetve nem könnyen oktatható tanulók számára olyan – az egyéni igényekre, szükségletekre szabott – tanulási formák kialakítása, amely elvezeti a tanulót a sikeres iskolai végzettség, szakma megszerzéséhez” – ez a programelem 13,88 milliárd forintot igényel. Értem én, hogy nem lehetett csak ilyen virágnyelven belefogalmazni a „Hídprogramot”, mert mi lett volna akkor, ha Pokorni vezetésével ezt a szelekciós rendszerelemet kiszavazzák a törvényből.

Álságos a kisiskolák bezárásához, a körzeti iskolák kialakításához rendelt összeg megfogalmazása. „A közoktatási intézmények hálózati típusú regionális, térségi, kistérségi szinten kialakított együttműködési formáinak továbbfejlesztése, új együttműködések kialakítása, az intézmények innovációs tevékenységeinek professzionális támogatása, a minőségi alapokra épülő és ennek megfelelően működtetett hálózati tevékenységek által.” Ez az újbeszéd egyik olyan példája, amit politológia és retorika szöveggyűjteményekbe feltétlenül be kell válogatni. Erre a feladatra, no nem a szöveggyűjtemény készítésére, hanem az iskolák bezárására a következő tanévben 4,12 milliárd forintot szánnak.

Van kakukktojás is ebben a módosításban. A tartalmi-szervezeti-módszertani fejlesztésre szánt források között jelenik meg az óvodaépítésre szánt ötmilliárdos támogatás. És ismeretlen tétel az a program, mely „a teljes körű egészségfejlesztés rendszerszerű megvalósítása a közoktatási intézmények mindennapi életében a tanulók testi-lelki-szellemi egészségi állapotának és egészségmagatartásának javítását, valamint a nem fertőző krónikus népbetegségek elsődleges megelőzését célozza”.

Húszmilliárd forintért.

Ha ezt összevetjük azzal, hogy a minőségfejlesztésre, benne „a közoktatási intézmények minőségfejlesztési tevékenységének komplex támogatása” programra mindösszesen egymilliárd forintot jut, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő diagnosztikus mérések feltételrendszerének kialakítására és gyakorlata terjesztésére 0,74 milliárd, és azt, hogy az elmúlt év végén zárolták a kompetenciaalapú nevelés-oktatás fejlesztésére szánt több mint negyvenmilliárd forintot, akkor teljessé válik, mit is céloz meg – és mit nem – a nemzet kormánya.

Az államcsőd árnyékában.

A szerző pedagógus