A Greenpeace is tudna vetetni akkreditált úton határértékek alatti szennyezést tartalmazó mintákat Csernobilból és Fukusimából, úgy nem kétséges számunkra, hogy a TKV sem fog bizonyítékot gyűjteni maga ellen. Az a cég, amelyik közel 20 év alatt képtelen volt arra, hogy veszélytelen anyagokkal fedjen be maximum 8 hektárnyi területet, az nem fogja önmagát feljelenteni.

A Greenpeace 40 éve világszerte vesz környezeti mintákat szigorú belső előírásai szerint. Aki azt feltételezi, hogy sok évtizedes környezetvédelmi reputációnkat kockáztatnánk, egy – a felügyelőség által sejtetett – mintavétel-hamisítással, azoknak felesleges bizonygatnunk a méréseink hitelességét. Az almásfüzitői tározók körül sajnos bőven van annyi súlyos szennyezés, hogy annak van szüksége trükközésre, aki szennyezéstől mentes mintát keres.

Nem számítunk arra, hogy azok, akik évek óta megtűrik, elfogadják, belenyugodtak vagy támogatják a Tatai Környezetvédelmi Zrt. almásfüzitői VII-es kazettán zajló tevékenységét, tapsolnak, ha valaki rávilágít a helyzet problémás voltára. Sem a helyi polgármester, sem az engedélyekkel a cégnek zöld utat adó felügyelőség nem fogja elmarasztalni a cég a környezetet, emberi egészséget potenciálisan és jelentősen veszélyeztető, hulladékhígításra erősen hajazó tevékenységét.

Nem érdemes elbizonytalanodni a különböző mérési adatokon. Nyilvánvalóan más a motiváció: a cég szeretné folytatni – meglehetősen gazdaságos – tevékenységét a tározón, ezért olyan minták vételében érdekelt, amik garantálják a folytatást. A Greenpeace pedig abban érdekelt, hogy felfedje a környezetet és az emberi egészséget kockáztató tevékenységeket.

Németh Zoltánnak, a győri környezetvédelmi felügyelőség igazgatójának a Népszabadság december 20-i számában megjelent nyilatkozata csak tovább erősíti bennünk azt a feltételezést, hogy a felügyelőség vezetése alkalmatlan a posztjára és látszólag érthetetlenül elfogult a TKV irányában. A céget már a Németh Zoltán vezette felügyelőség is támogatta a simulékony papírmunkával. A felügyelőség első jogsértő, egyedi szenynyezettségi határérték megállapításáról szóló határozatát úgy módosította, hogy 111-szeres helyett 111-ezerszeres arzén-határértéktúllépést engedélyezett a TKV-nak, amit erős civil felháborodást követően – természetesen saját felülvizsgálatára hivatkozva – módosított. A felügyelőség vezetője egy győri lapnak kijelentette továbbá, hogy „a Tatai Környezetvédelmi Zrt. általunk is folyamatosan ellenőrzött eljárása, technológiája világszerte ismert”, miközben tény, hogy azt a felügyelőség által nyilván nem ismert uniós keretirányelv is tiltja.

A felügyelőség vezetője szerint nem lehet hitelt adni aGreenpeaceméréseinek. Nem véletlen, hiszen szep tember óta folyamatosan a felügyelőség munkáját kritizáljuk, pont a felügyelőség szabálytalan, gyanús működése miatt zártuk le a győri felügyelőséget. A felügyelőség vezetője, ha vette volna a fáradságot, hogy terepszemlét tegyen a kolontári tragédia előtt, mindenhol láthatta volna, hogy szanaszéjjel ömlött ki a lúgos folyadék a tározóból. (lásd Google Earth korábbi felvételei, vagy a TV2 riportját [tv2.hu/aktiv/video/fenyegeto-iszap-veszelyben-budapest-teljes-vizbazisa].) Érdekesség, hogy korábbi felügyelőségi határozatok kijelentik, hogy a talajvízszennyezést a tározók okozzák.

A felügyelőség vezetőjének azon kijelentése is furcsa, hogy „ha valóban létezik a zöldek által közölt szennyezés, az nem eredhet a tatai cég szigorúan ellenőrzött tevékenységéből”, hisz mindössze évi 1-2 mérést végeznek, nem is vizsgálják a tározóra hordott veszélyes hulladékra jellemző szennyezőket, és nem írnak elő mérést a hetes tározó Duna felőli oldalán.

Az ominózus Népszabadság-cikkben az szerepelt, hogy „nem a szálló por okozza a bajt, hanem a szigeteletlen tározó agyagrétegén átjutó vörös iszap”. Ez a kijelentés félreértésre adhat okot, ugyanis a Greenpeace szerint komoly gondot jelent a porszenynyezés, ám nem a kiporzás okozza a talaj és a környező vizek szennyezettségét, hanem maga a tározó, melynek az alja szigeteletlen, és az oldalsó agyagrétegen átjut a szennyezés. A porzásmentesítés a cég feladata, ezt vállalta. A tározó megfelelő lefedésének szükségessége számunkra sem kérdéses, ezt azonban már rég be kellett volna fejezni. Az országban hasonló vörösiszap-tározót sokkal gyorsabban lefedtek már, biztosítva, hogy ne történjen kiporzás. Veszélytelen anyagokkal a porzásmentesítést jóval gyorsabban be lehetett volna és be is lehetne fejezni. A győri környezetvédelmi felügyelőség feladata lett volna elrendelni az évek óta porzó tározók szennyezésének a csökkentését. Ezt mégsem érte el, így Neszmélyben, illetve Almásfüzitőn közel két évtizede folyik a „rekultiváció”. A gazdasági ügyekhez kevéssé értők számára is világos, hogy a Tatai Környezetvédelmi Zrt.-nek nyilván anyagilag sokkal előnyösebb, ha elhúzhatja a letakarást, és a normális elfogadott, agyagrétegből és földből álló lefedés helyett több százféle veszélyes és nem veszélyes hulladék több millió tonnányi elegyét viheti a tározókra.

Felkért neves jogász szakértőink szerint a felügyelőség szinte az ügyben kiadott összes engedélye, határozata valahol hibás, jogszabálysértő, pontatlan vagy fizikai lehetetlenségeket engedélyez. Talán itt lenne az ideje, hogy újabb magabiztos nyilatkozatok előtt a felügyelőség valóban a környezet védelmét és ne a szennyezők érdekeit szolgálja.

Sajnálatos, hogy a Greenpeace által kezdeményezett, a vidékfejlesztési miniszter által kiadott feladat – a cég engedélyeinek és annak kiadási körülményeit vizsgáló folyamat – még semmilyen eredményt nem hozott. Reméljük, hogy nem a felügyelőségnek kell önmagát felülvizsgálnia az ügyben, mert akkor jól prognosztizálhatóan kevés eredményre számíthatunk.

Lapunk álláspontja szerint a cikk nem mutatja be negatívan a Greenpeace almásfüzitői méréseit. Az írásban az ügy közvetlen érintettjei (a Greenpeace, a TKV és a felügyelőség) kifejthették a véleményüket. A cikkben Simon Gergely nyilatkozataként megjelent „nem a szálló por okozza a bajt, hanem a szigeteletlen tározó agyagrétegén átjutó vörös iszap”mondat szövegkörnyezetéből kiderül: ezt nem általánosságban, hanem arra reagálva mondta, hogy a lerakódott szálló por okozhatta-e a mérési eredményeiket. Azt ugyanakkor megértjük, hogy a Greenpeace számára fontos, hogy egyértelművé tegyük: a szervezet a szálló vörösiszap-port is súlyos környezeti bajnak tartja.

A szerző vegyianyag-szakértő (Greenpeace, Kelet- és Közép-Európa)

„Nem a kiporzás okozza a talaj és a környező vizek szennyezettségét, hanem maga a tározó”