Egy barátom egyszer azt mondta nekem, azt a cikket, amelyiknek a címében kérdőjel van, nem olvassa el. De mit tegyek akkor, ha már a címben ki akarom fejezni a kétségeimet?

Hoffmann Rózsa újévi levelet írt az iskoláknak. Azt közli ebben, fontosnak tartja, „hogy a neveléssel bármilyen minőségben foglalkozók megismerhessék az egyházfő üzenetét, és ki-ki belátása szerint meríthessen belőle”. Ezért az államtitkári üzenet és a római katolikus egyházfő üzenete a kormányportálon együtt jelent meg. A világnézeti semlegesség jegyében, melyet a karácsony előtt elfogadott köznevelési törvény garantál.

A nyáron a tari Kőrösi Csoma Emlékparkban lévő buddhista sztúpát meglátogatva találkoztam egy fiatalemberrel. Amikor megtudta, hogy tanárember vagyok, azt kérdezte tőlem, őszentsége, a XIV. dalai láma tanításai miért nem szerepelnek az iskolák tananyagában. Tényleg. Nehezen, de sikerült meggyőznöm. Mégpedig azzal, hogy ha a dalai láma tanítása szerepel, akkor szerepelnie kellene Mohamed hívei kérése alapján az iszlám bölcsességeknek, Lao Ce és a taoista életszemlélet sem maradhat ki, hogy a zsidó-keresztény kultúra kőbe vésett erkölcsi és vallási parancsolatairól ne is beszéljek. Hosszan folytathatnám azon tanítókat és tanításaikat, akiket, amiket mind-mind meg kellene jeleníteni az iskolákban. Megértette. És adott nekem néhány idézetet emlékül Tendzin Gjacótól, a XIV. dalai lámától.

„Minden vallás közös gyökere a végtelen együttérzés. Az ember jobbá válását, a szeretetet és mások tiszteletét hangsúlyozzák, valamint az együttérzést másokkal, szenvedésükben. Azt mondhatnánk – mivel a szeretet a vallások lényegi eleme –, hogy a szeretet egyetemes vallás. Azonban a szeretet fejlesztésére, illetve az üdvözülés vagy megszabadulás elérésére alkalmazott különböző technikák és módszerek tekintetében a hagyományok különböznek egymástól. Nem hiszem, hogy létezne csupán egyetlen filozófia vagy egyetlen vallás. Mivel oly sok különböző ember él, más és más törekvésekkel és hajlamokkal, tökéletesen rendjén való, hogy vannak különbségek az egyes vallások között. És a tény, hogy oly sokféle ösvény létezik, jól mutatja a vallás gazdagságát.”

„Ott mélyen belül a tudatosságot táplálni magunkban, a körültekintő és belátó gondolkodást fejleszteni többet ér, mint bármilyen meditáció vagy ima.”

„Sokkal építőbb lenne, ha az emberek megpróbálnák megérteni állítólagos ellenségeiket. Megbocsátani sokkal hasznosabb, mint felkapni egy követ és hozzájuk vágni. Még hasznosabb megbocsátani, ha dühöd csillapíthatatlan. Élni a lehetőséggel, hogy a rossz helyett magunknak és másoknak is jót tegyünk, ez a legnagyobb megpróbáltatás.”

„Sose add fel. Bármi történjék is, ne add fel. Erősítsd meg szíved. Országodban túl sok energiát fordítanak az ész fejlesztésére, ahelyett, hogy szívüket edzenék. Légy együttérző, a barátaidon kívül mindenki mással is. Légy együttérző, dolgozz lelked és egyben a világ békéjéért. Dolgozz a békéért, és hallgass rám: sose add fel. Nem számít, mi folyik körülötted, nem számít, mi történik. Sose add fel!”

„Nem sokat számít, valaki hívő-e vagy sem: sokkal fontosabb, hogy jó ember legyen.”

Utóirat.

1. Tudom, nem szép dolog, ha valaki saját gondolatai helyett mások gondolataival ékeskedik. Most talán elnézik nekem.

2. Arra kérem Államtitkár Asszonyt, hogy dolgozószobájába helyezze el őszentsége XVI. Benedek pápa 2012. évi újévi üzenetének azt a nagyon fontos mondatát, melyet a nevelő feladatokat ellátó intézmények vezetőihez intézett.

„Biztosítsák a családok számára, hogy a gyermekük olyan képzést kaphasson, ami nem áll ellentétben lelkiismeretükkel és vallási elveikkel.”

A szerző pedagógus