Politikai okokkal magyarázza eltávolítását a Legfelsőbb Bíróság éléről a parlament által 2015-ig megválasztott főbíró. Valószínűleg igaza van Baka Andrásnak, hiszen az új alaptörvény hatálybalépésével a legfőbb bírói fórumon csak őt és helyettesét fosztják meg posztjától. Bár arról sem lehet megfeledkezni, hogy további 270 kollégáját nyugdíjazzák. Ők hetvenesztendős korukig dolgozhattak volna, de most kitalálták, hogy 2012-ben mindenkinek mennie kell, aki betöltötte a 62. évét. Ez a bírói kar lefejezése.

Baka András karácsonyra időzített interjújában minden eddiginél keményebben bírálta a kormányzó többséget, a jogállam lebontását vetette a Fidesz szemére. Jelezte: ez Európában nem maradhat következmények nélkül. A nyilatkozat azért is pikáns, mert a főbírói tisztséget – a korábbi ellenzékkel szimpatizáló egykori államfő jelöltjeként – a jobboldal támogatásával nyerte el 2009-ben. Igaz, Sólyom Lászlónak a jogállamiság iránti elkötelezettsége kétségbevonhatatlan, ami nem mondható el azokról, akik Bakát – és a bírák csaknem tíz százalékát – rapid módon menesztik.

A fülkeforradalom most az igazságszolgáltatás függetlenségének jelentős korlátozására készül, és a főbíró ehhez nem partner. Bár egy tavalyi törvénymódosítással az ő hatáskörét is csaknem olyan szélesre vonták, mint amekkora hatalmat az Országos Bírósági Hivatal elnöke kap majd, Bakáról nehéz feltételezni, hogy azért nevezne ki egy megyei elnököt, azért indítana fegyelmi eljárást vagy azért utalna egy ügyet más bíróság elé, mert azt a kormány úgy kívánja.

Ehhez megbízhatóbb emberre van szükség. Egy jó barátra. A miniszterelnök feleségének jó barátjára. Akit valószínűleg hidegen hagy Baka András üzenete. A főbíró ugyanis azt vallja, hogy egy független intézmény élén betöltött funkciónak csak addig lehet értelme, amíg van remény az intézmény független, alkotmányos működésének megvédésére. Ma erre kevés az esély.

Mindez nem marad következmények nélkül. Legalábbis a civilizált világban nem. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes magyarázkodhat az Európai Uniónak – ahol nem szokás bírósági vezetőt csak úgy kirúgni –, Szapáry György washingtoni nagykövet meg olvasói levélben mentegetheti a menthetetlen a The New York Timesban. Az USA-ban is választott tisztségviselők döntenek a bírákról – érvel.

A szövetségi bírákat az Egyesült Államok elnöke kétségtelenül a kongresszus jóváhagyásával nevezi ki, csakhogy ők – amiről a diplomata megfeledkezik – életük végéig hivatalban maradnak. Nem lehet kiszorítani őket. Arrafelé az sem fordulhat elő, hogy törvényt módosítsanak a hetven felettiek nagyköveti kinevezése érdekében. Szapárynak érintettként emiatt is inkább hallgatnia kellett volna. Elég, ha csendben csinálunk magunkból hülyét, amikor hetven alatti bírákat nyugdíjba, náluk is korosabb embereket meg külszolgálatba küldünk.