Éhségsztrájkoltak, ami a munkáltató szerint nem felelt meg a sztrájktörvénynek, még ha abban szó sincs ilyenről, kordonokkal kerítették be őket, amelyeket a Fidesz csak ellenzékben nem kedvel, két karácsonyi dalt bömböltettek a fülükbe szüntelen, csak hogy el ne unják magukat.

Végül kirúgták őket.

Az indok olyan cinikus, amilyen a munkáltató kezét vezető hatalom: megsértették a munka törvénykönyvét, politikai szerepvállalásukkal semmibe vették a közszolgálati kódexet, hiszen politikai ügyekben közéleti szereplést vállaltak, véleményt nyilvánítottak a nyilvánosság előtt.

Kifejezésre juttatták, hogy nem akarnak a közszolgálati médiában dolgozó munkavállalói közösséghez tartozni, provokálták a munkáltatót, amelynek így nem hagytak más lehetőséget, mint hogy felmondjon nekik.

Lehet csűrni-csavarni a jogot, ahogy éppen a hatalomnak tetszik. Mi meg eláruljuk, mi nem tetszik nekünk. Az, hogy a közmédiát a hamisításig hazugságra, a valóság elferdítésére kényszerítik urai, hogy szakmailag és emberileg megnyomorítják a „munkavállalói közösséget”, hülyítik a közönséget. Aztán, hogy kirúgják azt, aki ez ellen tiltakozik. És mindezt még el is nevezik sajtószabadságnak.