Az Európai Unió által is támogatott beruházás Szentbékkálla, Mindszentkálla, Köveskál, Balatonhenye és Monoszló települések környezetét hivatott javítani. Minthogy a medence többi települése már túl van ezen a munkálaton, így az egész kistérség élhetőbbé válik.

Szentbékkállán, mintegy a csatornaépítés melléktermékeként napvilágra került egy római kori település nyoma is az ún. Körtvélyesi-dűlőben. A mezőgazdasági munkák során, különösen az őszi mélyszántások alkalmával, eddig is kerültek elő tégla- és cserépdarabok, néha még kisebb edények is. Ki-ki ideig-óráig meg is őrzött ezekből a tárgyakból néhányat, aztán hagyták elkallódni őket.

A nyár folyamán a Mindszentkállát Szentbékkállával összekötő csatorna nyomócsövének építési nyomvonalában előkerült falmaradványokat az illetékes hatóságok szakemberei bemérték, feltérképezték, és megállapították, hogy valóban a római időkből származó maradványok kerültek a markológép kanalába. A szakemberek egyúttal azt is közölték, hogy a feltárásról szó sem lehet, mert erre pénz nincs!

Pedig igazán megérdemelné ez a csodálatos kultúr- és természeti értékeket hordozó kis medence, hogy egy méltó módon komoly nekirugaszkodással feltárják a római települést, a Kerekidombon levő honfoglalás kori földvárat és a középkori romokat.

Tudom, a pénz hiánya a kutatás korlátja, de talán az állam mellett valami csoda folytán egy szponzor – vagy talán több is – előkerül, s akkor valóban az ország legszebb kultúrtája lesz a Káli-medence.

Oltárczi Ferenc tanár, Sopron