Egyúttal nyilatkozott arról: nem szeretné elveszíteni a szlovákot sem. A Szlovák Köztársaság aranyplakettjével kitüntetett nyugdíjas pedagógust mégis törölték az állampolgári névjegyzékből.

Mindez azért történhetett meg, mert a szlovák törvényhozás egy roppant furcsa jogszabállyal reagált a magyar Országgyűlés kettős állampolgárságról szóló törvényére. A szomszédos diéta nyilván attól tartott, hogy Ilonka néni és sorstársai, amint kezükbe kapják az új bizonyítványt, fölforgató tevékenységbe kezdenek, esetleg partizánakciókat hajtanak végre, így siettetve a Felvidék elszakadását. Más magyarázatot aligha tudnak adni a dermesztő s gyáva jogfosztásra.

Aki esetleg azzal érvel, hogy az agresszív magyar nemzetpolitika vezetett a szlovákok válaszához, az egyúttal menlevelet állít ki saját kormánya hasonló lépéseihez. Hiába erősködne bármelyik szomszédos ország, szégyellném, ha a magyar fél így reagálna. Kirázna a hideg, ha Budapest így bánna bármelyik állampolgárával, ha így alázná meg kisebbségeit. Aki tiltakozik akkor, amikor magukat hazafinak hazudó nácik masíroznak a cigánysoron, s a magyar kormány szisztematikusan leépíti a demokratikus politikai rendszert, annak tiltakoznia kell akkor is, amikor kisebbségben élő magyarokat fosztanak meg jogaiktól. Meghökkentő lenne, ha valaki azzal állna elő: a néni ismerte a szlovák törvényt, azaz számolhatott azzal, hogy elveszíti állampolgárságát. E logika nyomán ma minden magyarországi hajléktalan bűnöző. A Nemzeti Együttműködés Rendszerének törvénye ugyanis rögzíti: nem tartózkodhat életvitelszerűen közterületen, s mivel tudhat a jogszabályról, vessen magára, ha börtönbe vetik. Egyébiránt ilyenkor derül ki az is: milyen képmutató, aki a magyarországi kisebbségek támadásából él, ám vérét adná a szlovákiai kisebbségek védelmében.

Mindenesetre ezúttal nem nacionalista nagyjelenet az asztalra csapás. A nevetés az első reakcióm, amikor Orbán Viktor GPS-t használ, hogy kitaláljon a háta mögötti magyarzászló-erdőből, s mulattat az űrmagyarok autóra nyomott matricája, ami Horvátországot is menten odacsapná a zalaegerszegi járáshoz. De aki Tamás Ilonka jogfosztása miatt tiltakozik, az a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai mellett áll ki. Miként akkor, amikor Gyöngyöspatán vagy Hejőszalontán protestál. Ha a Magyarországon zsidó vagy cigány származásáért, szexuális orientációjáért, bőrszínéért vegzált emberekért szót emelünk, elemi kötelességünk kiállni a Szlovákiában magyarságuk miatt jogfosztottakért is. Ezúttal a 99 éves Tamás Ilonkáért.

Egy szabad emberért.