A hvg.hu-nak nyilatkozó, „neve elhallgatását kérő befolyásos kormánypárti politikus” megemelte a tétet, amikor arról beszélt, hogy az Európai Bizottság szándékosan támasztott „elfogadhatatlan” feltételeket az új IMF-kölcsönnel kapcsolatban, hogy így kényszerítse ki a magyar miniszterelnök távozását. Korábban így tett az a kollégája is, aki a Népszabadságnak mondta el, hogy Orbán Viktor szűk körben úgy fogalmazott, „ha az IMF visszajön, én el”.

Mindkét kiszivárogtatás arra utal, hogy a kormány végveszélybe került. A tét immár nem egyik vagy másik miniszter sorsa, a gazdaságpolitika iránya, a jogállamiság egyes elemeinek eliminálása, hanem a hatalom megőrzése. Ez elvben váratlan fordulat lenne. Annyira mégsem az. Hónapok óta nyilvánvaló, hogy Matolcsy György falnak vezette a kormányfőt és a gazdaságot – vagy fordítva. Van betegség, amelyben az amputáció életet menthet: attól, hogy a gazdasági miniszter Orbán Viktor „jobbkeze”, még meg lehetett volna tőle válni. Egy 180 fokos gazdaságpolitikai fordulat még az ősz elején is elképzelhető lett volna úgy, hogy a Fidesz közben megőrizze az arcát. Ma már nem. A valutaalap és az unió küldöttsége hazautazásának tudatosnak tűnő kikényszerítése arra utal, hogy Orbán kenyértörésre akarja vinni a dolgot, pedig látható, hogy csak rosszul járhat. Ha beszélő viszonyban lennének, felhívhatná Gyurcsány Ferencet, és megkérdezhetné tőle, hogyan volt, amikor miniszterelnökként tett utolsó nyugati útján az Európai Központi Bank elnökénél járt, majd hazaérve szinte azonnal lemondott. Mit mondtak neki? Konzultálhatna Silvio Berlusconival, aki szintén eléggé ragaszkodott a kormányfői poszthoz, már csak azért is, mert csak így tudta magát megóvni a köztörvényes bűncselekmények miatti felelősségre vonástól. Olaszország hazánknál nagyobb, befolyásosabb tagja az Európai Uniónak, Berlusconi mégsem tudott ellenállni a nyomásnak.

Fidesz-közeli körökből egy ideje hallani a berzenkedést, micsoda dolog, hogy választott politikusok helyére „a bankok” szakértőket ültetnek. Érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy ilyesmiről kizárólag azokban az országokban lehet szó, amelyeket a politikusok csődbe vittek. És nem „a bankok”, hanem az ennél átfogóbban értelmezhető „piacok”, és a segítő szándékú nemzetközi közösség közös erejének tudható be, ha Athénban és Rómában háttérbe szorultak a politikai szempontok. Jelenleg ugyanis éppen meg kell menteni az országot.

Magyarországot Orbán Viktor már nem tudja megmenteni, mert senki sem bízik benne. Se az unió, se az IMF, se Washington, se a piacok. Még mindig segíthetne azzal, ha ésszerű végjátékban maga húzódna a háttérbe, és hagyná, hogy valamelyik szövetségese (beosztottja) lépjen előre. Sajnos nem olyannak ismertük meg, mint akitől ilyen lépésre számíthatnánk. Dupla vagy semmit játszik, pókernyelven ez az „all in”. A lapokat hamarosan felfedik.