Gyurcsány előbbre látott?

Napjainkban európai és nemzetközi szinten értekezések, viták folynak arról, miképpen lehet úrrá lenni az euróövezeti válságon. Egyes elemzők már temetik az eurót, mások úgy vélik, évtizedes szenvedés árán ugyan, de egyben lehet tartani az övezetet. Az EU felelős vezetői egyetértenek abban, hogy közös érdek az övezet fenntartása, ehhez azonban szorosabb együttműködés szükségeltetik.

A válság az övezeten kívüli tagországokat is érinti. A bajba jutott országok megsegítésének kockázata lehet az, ha a kormányok úgy gondolják, hogy az EU úgyis megmenti őket, ezért kevésbé hajlandók reformokat bevezetni. A reformok véghezvitele a politikai erőviszonyok függvénye. Erre a példát épp mi, magyarok szolgáltattuk. A bajok okait – ahogy azt a ma hatalmon levők teszik – lehet összeesküvés-elméletekkel, spekulációs támadásokkal magyarázni, „szabadságharcot” vívni, az elődökre visszamutogatni stb. Ám ha a „visszamutogatásra” figyelünk, akkor érdemes visszamutatni, és rámutatni a történtekre.

2006 júliusában a Fidesz – mivel Gyurcsányéknak nem volt 2/3-os többségük a parlamentben, könnyen tehette – leszavazta a kormány közigazgatási reformjához szükséges alkotmánymódosító javaslatát. Hogy ez milyen következményekkel járt, azt Orbán Viktor érzékeltette, amikor 2009. február elején egy londoni lapnak nyilatkozva a magyarországi reformokat sürgette. Az egészségügyi reformot azért ellenezte, mert nem azzal, hanem az államszerkezet átalakításával kellett volna kezdeni, amivel a jelenlegi 8 százalékról 6-ra, az EU-átlagra csökkentené a bürokráciára fordított kiadásokat. (Elhallgatta, hogy ezt 2006-ban leszavazta.)

Orbán Viktor jól tudta. A reform elmaradása miatt évi 400 milliárd forint a többletkiadásunk az államigazgatásra, nem beszélve az egészségügyre és a felsőoktatásra fordított pluszpénzekről. Ha az EU akkor következetesebb az „elvárásokban”, minden bizonnyal jobb helyzetben lenne gazdaságunk.

Gyurcsány Ferenc, Magyarország miniszterelnöke, 2008 márciusában (!) ajánlotta, hogy hozzanak létre közös pénzügyi felügyeleti szervet, 2009-ben a tagországok márciusi találkozóján pedig indítványozta, hogy az unió alapítson eurós alapot a bajbajutottak támogatására. A résztvevők a javaslatát elutasították.

2010 júniusában aztán létrehoztak egy mentőalapot (EFSF), amit pénzügyi elemzők már nem tartanak elégségesnek. Most szorgos munka folyik a válság megoldása és az integráció elmélyítése érdekében.

Adódnak a kérdések: ki fizeti a reformok meghiúsításával okozott többletköltségeket? Gyurcsány Ferenc idejében szólt? Talán el kellett volna fogadni javaslatait?

Almási József Tatabánya

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.