Természetesen az ésszerűség határain még innen lévő legkülönbözőbb politikai és szakmai szervezetek sokat és jogosan támadják ezt a mai magyar viszonyok között egyáltalán nem kirívóan abszurd rendelkezést, azonban egy, igen lényeges megközelítésről ez idáig nem volt módomban olvasni egyetlen fórumon se.

Ez pedig az a bizonyos 300 m2. Azt tudhatjuk, hogy harcban álló csapataink fővezérének szerény polgári hajléka meghaladja ezt a fideszes víziókban „plázaméretnek” tekintett alapterületet. Gondoljunk bele, 300 m2 az pontosan harmincszor tíz méter. Fideszéknél ez volna a pláza? A hatvanas években az Egressy téren felhúzott ABC-áruház ezt a méretet bizton meghaladja, tehát akkor az pláza, csak a hajdani tanácsnál ezt még nem tudták... Az se egyértelmű, hogy a 300 m2 a teljes alapterületre vonatkozik-e, vagy csak a kiszolgálótérre.

Ekkora terület minden, csak nem pláza. Tehát a plázastop az nem plázastop, hanem a miniüzletek kivételével minden egyéb kereskedelmi egység létesítésére vonatkozó tilalom. Egyúttal jól bizonyítja ennek a nemzetmentő társaságnak a „szakértelmét”, szigorúan idézőjelbe téve. Arról az egyszerű tényről lassan már nem is érdemes szólni, hogy mindez számos olyan ismérvet, alapvető jogot sért, ami miatt a szabad világot a számunkra egyre kevésbé érthető „szabad” jelzővel szokás felruházni, ideértve elsősorban a vállalkozás és a verseny szabadságát és az önkormányzatiságot.

Az amúgy is válságban lévő építőipart pedig egyenesen csődbe viszi. Arról is kevés említés történt, hogy a korábbi hatalmas kereskedelmi beruházások keretében a beruházók számos olyan fontos köztéri, közúti és közműfejlesztést, önkormányzati beruházást is magukra vállaltak, amelyekre a helyhatóságok önerőből sose lettek volna képesek.

Ésszerű magyarázatot tehát nem is érdemes keresni, legyen elég annyi, hogy Orbán Viktor nem szereti a plázákat, és ehhez nekünk, hűséges alattvalóknak itt, Orbanisztánban alkalmazkodnunk kell.

Sebes Andor Budapest