Riadójel
Riasztó szám, legalább annyira, mint a zwickaui Földalatti Nemzetiszocialisták (NSU) nevű újbarna terrorcsoport által elkövetett sorozatgyilkosságok. A közel egy évtizeden át az országot keresztül-kasul beutazó újfasiszta kommandó áldozatainak többsége nem a nyomor elől menekült gazdasági migráns, hanem egzisztenciával rendelkező kiskereskedő volt.
Olyan szomszéd, akinél élelmiszert, zöldséget vagy a németek egyik kedvenc gyorsételét, dönert, azaz török kebabot vásárolnak. Az üzenet egyértelmű:
pont azokat akarják a többségi társadalommal szembefordítani és távozásra kényszeríteni, akik a sikeres integráció példái lehetnek. Úgy tűnik, az NSU-ügyet riadójelnek tekinti a német politika, a Bundestagban jelen lévő pártok – bal- és jobboldaliak – összezártak. A rendvédelmi szervek pedig az újnáci csoportokat úgy kezelik, mint az iszlám szélsőségeseket. Minden információt az újbarna terrorizmus elleni harcot támogató szuperadatbázisba visznek bele. Persze többről van szó, mint biztonságpolitikai kockázatról. A társadalmi összefogásnak főleg arra kellene koncentrálnia, hogy a fiatalokban tudatosítsa: a neonáci miliő csábítása pusztító örvénybe vezet. Németországra a Kárpát-medencéből több okból is érdemes odafigyelni, a szélsőjobbal szemben itt is van még bőven elvégzendő feladat. (A szerk.)