Ehhez képest a másfél százalékos bővülés egy egész világot ejtene ámulatba. Valamilyen rejtett oknál fogva kitart mellette a kormány, közben a mezőnyben már csak nagyítóval találni olyan szakértői elemzést is, amely szerint az egy százalékot megközelítheti a növekedés jövőre.

Pedig teljesen nyilvánvaló, hogy maguk sem hisznek a másfél százalékban. Orbán tegnap Londonban nem rejtette véka alá azt, ami idehaza még nem tartozik a publikumra: extrém nehéznek nevezte a 1,5 százalékos GDP-bővülés elérését. S igaza van, ehhez kellenének azok a vásárlók, akik az adóemelések után nem fogják egymás sarkát taposni a boltokban, továbbá kellene egy aktív állam, amely beruházások megrendelésével tartja lendületben az ipart. Ám olyan szűk mozgástérben, ami jövőre ránk vár, erre sincs mód. Marad az exportvezérelt gazdaság, amit két éve, ellenzékből még gazdasági zsákutcának tartott a Fidesz.

Ne legyenek kétségeink, még a 0,5 százalék is csak a csillagok szerencsés együttállása esetén jöhet össze. Nem kockáztatunk sokat azzal sem, ha kijelentjük, hogy Matolcsy ezt is világraszóló diadalnak fogja beállítani, amely a Fidesz-kormány nélkül soha nem jöhetett volna létre. A felkészítés már elkezdődött.