A kormány nemrég még azzal vádolta elődeit, valamint a nyugdíj-megtakarításokat kezelő pénztárakat, hogy azok eltőzsdézték az emberek pénzét. Most maga vásárol a tőzsdén. Amikor meglesz az egész Rába, s végül a céget kivezetik a tőzsdéről, akkor lesz vége a „spekulációnak”, cserébe viszont egy olyan vállalatban lesz majd az emberek pénze, amelynek már a tőzsdei átláthatósági minimumot sem kell teljesítenie gazdálkodása során. Aki benn van, tudja, aki kinn van, arra nem tartozik.

Ismerős.

Az indoklásból kiolvasható terv, miszerint a magyar járműmegrendelésekből sokat majd a Rába nyerhet el, ha értelmet nem is, magyarázatot ad a tranzakciónak. Arra számítanak, hogy az állami megrendelésekkel munkahelyek ezreit teremtik majd meg. Hogy modernebb technológiát tudnak majd szállítani, s olcsóbban, mint versenytársaik.

Hogy állami státuszuk előnyt jelent majd a tenderek során.

Hogy javul majd a hatékonyságuk. Hiszen valamikor állami cégként is milyen jó volt. Meg Kínában is milyen jól működnek hasonló konstrukcióban egyes kócerájok. Fejlesztő állam. Keleti szél. Nagyon is ortodox megoldások, csak nem a chicagói iskola, hanem a moszkvai. Újra gyakorolnak a kórusok: Már termelnek újra a gyárak, a gépben feszít az erő...