Várható tehát, hogy Orbán újabb frontot nyit, nevezetesen a külföldi, hazai ingatlant vásárló tulajdonosok elleni, országvédő, nemzetmentő frontot. És a hazai termelőket ez a kormány úgy védi, hogy ihaj! De akkor gondolkozzunk! Mi lenne, ha a kormány a külföldi, előbb említett beruházókhoz hasonlóan felismerte volna a hazai zöldségtermelésben rejlő lehetőségeket, és olyan hitelezést preferálna a gazdagabb, devizaalapú hitelesek támogatása helyett, ami a mezőgazdasági beruházások prosperitását segítené elő? Ami köztudott, pontosan azoknak biztosítana munkát a zöldségtermesztési ágazatban, akik nem kvalifikált emberek, viszont a terület sajátossága, hogy nem nagyon gépesíthető, ezért rendkívül sok élőmunkát igényel. A hitelpiac vergődését aztán végleg nem lehet már az elődökre fogni! A tőke nem rendelkezik nemzeti identitással. Oda áramlik, ahol a legtöbbet kamatozik. Ezt a környező országok bankjai, befektetői könyörtelenül ki fogják használni. A gazdasági, pénzügyi életbe államilag be lehet ugyan avatkozni, de nem úgy, ahogy azt a jelenlegi pancserkormány teszi, hanem indirekt szabályrendszerrel, ami megcéloz valamilyen tervet. Aki azonban nem rendelkezik hosszú távú tervekkel, csak általános lózungokat puffogtat, az csak a direkt, otromba beavatkozás bűnét tudja elkövetni.

Ahhoz, hogy gazdaságunk meginduljon, egy olyan szakértői kormányra lenne szüksége, amilyen a Bajnai-kormány volt. Persze ehhez véget kell vetni az Orbán-vircsaftnak. Nemcsak a Fideszben, hanem határainkon belül is. De megkockáztatom: az EU-n belül is.

Tősér István Miskolc