Tegyük fel, hogy a nagykövet és tucatnyi amerikai, illetve izraeli meghal. Ekkor Amerikának – mivel két szövetségesét támadták meg saját földjén – válaszolnia kell. A térség lángba borul.

Ezek szerint akárki álljon is a washingtoni merénylet terve mögött, kész lett volna háborút kirobbantani a Közel-Keleten. Ilyen vakmerőségre nagyon kevesen ragadtatják magukat. Még ha így utólag különösen nyugtalanítóan hatnak is Abdullah szaúdi uralkodónak a WikiLeaks kiszivárogtatta táviratokban szereplő szavai, miszerint azt üzente volna Washingtonnak Iránnal kapcsolatban: „Vágjátok le a kígyó fejét!” De Izrael is buzdította Amerikát az Iránnal szembeni katonai fellépésre. A perzsa állam pedig az agresszióval próbálhat meg kitörni a fenyegetettségből: két oldalán, Irakban és Afganisztánban amerikai csapatok állomásoznak, Szíriában recseg-ropog a szövetséges rezsimje, így bizonytalanná válhat a libanoni Hezbollah jövője, Izraellel és Szaúd-Arábiával állandó a versengés, és most még Törökországgal is összerúgták a port. Washington a merénylet kitervelőjeként Teheránra bökött, s mutogatják is az állítólag meggyőző bizonyítékokat a szövetséges diplomatáknak: a merényletet a Forradalmi Gárda elit egysége, a Kudsz Erők tervezte, finanszírozta és irányította. De nyilvánosságra semmilyen bizonyítékot nem hoztak minderről. Itt valami bűzlik.

Miért fogadott volna fel a legalább ötezer kiképzett katonával és ügynökkel rendelkező Kudsz egy texasi használtautó-kereskedőt, akinek priu sza is van, hogy leszervezze Irán történetének legmerészebb merényletét? Miért utalnák át az előleget épp egy New York-i bankon keresztül? Miért gondolták, hogy egy mexikói drogkartell helyi értéken ilyen kevés pénzért belemenne egy olyan akcióba, amely az Egyesült Államok haragját vonja rá – miközben a Kudsznak a Pentagon szerint is vannak emberei Latin-Amerikában? És mi érdeke fűződne Iránnak a szaúdi nagykövet meggyilkolásához, miért kockáztatná saját stabilitását? Ha ártani akarnák a sivatagi monarchiának, az öbölbeli Bahreinre koncentrálnának, ahol márciusban szaúdi csapatok segítségével verte le a szunnita kisebbséghez tartozó király az arab tavasz ihlette tüntetést, a lakosság többségét adó síitákat védelmező Irán felháborodása mellett. Barack Obama amerikai elnököt a szövetségeseken kívül a kongreszszus is sürgeti Irán elleni fellépésre. Pedig épp a fenyegetettségek, a bizonytalanságok és a túlburjánzó teóriák csillapítása lenne hasznos: az elnöki kampány során az olajárat is ez tarthatja elfogadható szinten.