Olcsó lenne azt mondani, hogy ő lett a porondmester, de biztos, hogy amióta a kormány egyre kevesebb kenyeret biztosít, a cirkusz értéke és árfolyama megemelkedett.

Budaival és magával az elszámoltatással nem is az a baj, hogy a törvénytelenségeket feltárja és büntetésre kínálja, mert ahol tolvajlás esett, ott szolgáltassék igazság. Zéró tolerancia. A miként azonban már görbít néhány kérdőjelet. Az, ahogyan Budai és a kétharmad képviselői a nemzeti tisztesség képében tetszelegnek, miközben helyenként nemhogy más mércével, de más mértékegységben is mérik a felelősséget és a becsületet. Ahogy Lázár János a trükközések beszüntetéséről beszél a képviselői költségtérítések ügyében, miközben nemrég a ranglistáját vezette. Ahogy pökhendin tesznek arra, ha kiderül: a fél kormánypárt Audiján lézerblokkoló van a gyorshajtási bírság kiküszöbölésére. Ahogy saját kiszolgált táskahordóikat ültetik közpénzből finanszírozott állásokba, miközben az elmúlt években a hasonlót nemzetárulással tartották egyenértékűnek. Ahogy millió kért rendelnek tanácsokat elvbarátoktól és valóságos barátoktól, felejtvén, hogy ezért korábban az ügyészségig rohantak. Ahogy közlik: csak oda megy támogatás, ahová ők jóváhagyják. Szemernyi szégyenérzet nélkül.

Az elszámoltatási kormánybiztos pedig a végén a süllyesztőben végzi. Keller újratöltve. (A szerk.)