Szép, igaz és drámai
Továbbgondolva az ötletet, úgy vélem, hogy ma Magyarországon már kedvezőbb forma lehetne egy televíziós sorozat. Ez könnyebben eljut a legszélesebb közönséghez, és ami a fő cél: a kistelepülésen élőkhöz és a romákhoz. Csak nehogy valamiféle Kusturica-utánérzések legyenek! Még kevésbé a Győzike-show utánérzései!
Sok drámai és lírai történetet ismernek a roma kistérségi koordinátorok és a roma mediátorok. Szépek és mindenekelőtt igazak ezek a történetek. Igazak, mert szólnak a romák hibáiról, tévképzeteiről, sőt az egyes romák által elkövetett bűncselekményekről is. Szólnak azokról a tragédiákról, amikor a romák az övéik soraiból kikerülők áldozatává válnak. Szépek is ezek a történetek, mert szólnak emberségről, a bizalom elnyeréséről, a gondolkodásmód kedvező változásairól, a segítőkről és az együttműködésről. Jómagam a minap készítettem telefoninterjút egy nógrádi roma mediátorral, aki sok ilyen történetet mondott el. Emlékszem arra a papra is, aki arról mesélt, hogyan szabadították meg az önkormányzattal együtt dolgozva egy falu roma lakosait a közeli városból jött roma uzsorásoktól. Emlékezem azoknak a romáknak a fájdalmára, akik hiába tanultak, hiába szereztek képzettséget, nem tudtak elhelyezkedni, mert pusztán arcszínük alapján azonosították őket azokkal, akikkel szemben sajnos okkal bizalmatlanok a munkáltatók.
Hivatali pályám legszebb emlékei közé sorolom annak a roma édesanyának a látogatását, aki télen, hóviharban, egy gyárban végigdolgozott éjszakai műszak után háromszáz kilométert utazott, hogy elintézze az éppen külföldön ösztöndíjasként tanuló lánya hivatalos ügyét. Láttam a sebesre dolgozott két kezét – de férjével együtt úgy nevelte a gyermekeit, hogy az egyik lánya PhD-fokozatot ért el, a másik lánya pedig elismert művésze lett a szakmájának.
Vannak történetek: szépek és kevésbé szépek, drámaiak, tragikusak és vidámak is. Vannak, akik hitelesen el tudják mondani.
Csak legyen alkotó, aki megragadja a témát, és legyen fórum, amely közreadja úgy, hogy széles közönséghez jusson el!
Szabó-Pap Gabriella nyugdíjas, Budapest