Apály és dagály
Nyilvánvaló, hogy a fejlett társadalmakban nem lehet egyenlően elosztani a javakat, de az egyre fokozódó polarizáció jelentősen gátolja a fejlődést. Sok hír azt erősíti meg, hogy tovább nő a szakadék a gazdagok és a szegények között.
A Népszabadság Gyenge játékot űznek című írásában (szeptember 26.) beszámolnak a jegybank javaslatáról, miszerint a végtörlesztések során a devizatartalék egy részét kellene felhasználni, s ezzel megelőznék a forint további gyengülését, s a kis jövedelemmel rendelkező, végtörleszteni nem tudó adósok helyzetének további romlását. Elítélendő, hogy az MNB elnöke és a kormány közötti ellentét miatt a kormány illetékesei nem nyilatkoztak erről a javaslatról.
Az Országgyűlés a végtörlesztési törvénnyel a gazdagokat, az MNB terve viszont a szegényeket segíti. Furcsa történet ez, mert a fejlett országokban az állam az elesettek érdekében igyekszik fellépni, az élet napos oldalán élők ugyanis már jól kiépítették védőbástyáikat. Egyre jobban gyarapodnak azok a kormányzati, országgyűlési döntések, amelyek nehéz helyzetbe hozzák az alacsony jövedelemmel rendelkező embereket.
A miniszterelnök 1998-ban a kormányprogrammal kapcsolatban az Országgyűlésben még arról beszélt, hogy a dagály minden csónakot felemel, vagyis a gazdaság gyarapodásának áldásaiból a szegényeknek is jut. Ennek kapcsán a parlamentben felvetettem, hogy vannak olyan csónakok, melyek apály idején annyira beragadnak a sárba, hogy azokat a dagály sem képes felemelni. Sajnos a kormányfő már nem szól a dagály felemelő hatásáról sem.
Dr. Takács Imre szakközgazda, Hajdúszoboszló