Lengyelországban minden maradhat úgy, ahogy eddig volt. Az eddig kormányzó koalíció újra kormányképes, Donald Tusk, a Polgári Platform (PO) elnöke ismét miniszterelnök lehet. Az ország megerősítette őt, sőt pártja az eddigiekhez képest két további vajdaságban került első helyre. A modernizációt, a szomszédokkal való barátságos, eurokonform utat most több lengyel akarja, mint korábban.

Varsóból ezek szerint most nem lesz újabb Budapest, ahogy a jobboldal vezére, Jaroslaw Kaczynski szeretné, s ahogy a nyilvánvaló csúfos vereség után is megerősítette vágyát, hogy Orbán Viktor ideái és módszerei alapján rendezze át a 38 milliós államot. Tehát hogy mi nem változik, már tudjuk. De mi jön most?

Lengyelország a térség gazdasági nagyhatalma is, tehát fontos, milyen utat választ. A PO eddig üzletbarát politikát folytatott, kellemes beruházási terepnek számított Lengyelország. A költségvetési hiány azonban hat százalékhoz, az államadósság a hatvan százalékhoz közelit. Nem maradhatnak el a kiadáscsökkentő és bevételnövelő reformok. Más néven: megszorítások. Az egészségügy és a nyugdíjrendszer, a mezőgazdaság támogatása ilyen terület. De át kell szerveznie a hadügyet is.

A jobboldal eddig élesen támadott minden hasonló lépést, különösen a privatizációt. A gazdaság viszont képtelen lesz másként tovább növekedni.

A gazdasági reformokhoz Tusk nem várt segítséget kaphat a szejmbe bekerült új párttól, Janusz Palikot Mozgalmától. Ezt az erőt balközépként jellemzik, nem radikálisan piacpárti vonala, hanem társadalompolitikája miatt. A PO volt képviselője ugyanis már korábban meglepő gesztusokkal állt ki egy modernebb, európaibb társadalompolitikáért. A PO pedig nem kívánt a katolikus egyházzal szembeszállni.

Palikot azt akarja, hogy ne az egyház szava határozza meg az állami törvénykezést olyan kérdésekben, mint a szexuális kisebbségek jogai, az abortusz vagy az iskola. Palikotot kiszorították eredeti pártjából, mert botránykeltőnek minősült a szókimondása, kihívó gesztusai. Bohócnak minősítették. Mégis több mint tízszázaléknyi szavazatot kapott. Többségében fiatal, városi, legalább középfokú végzettségű férfiaktól. Ezek modernebb és nyitottabb társadalmat akarnak, elegük van abból, hogy Lengyelországról a szenteskedés és a papi uralom jut eszébe a világnak.

A botránypártok, mint a svéd és a német Kalózpárt, megjelenése talán arról szól, hogy az internetes nemzedékeknek elegük van a szokványpolitikából. Nem a demokráciát utasítják el, hanem a profi demokratákat. Kihívás ez és biztató jel. A bohócok és a kalózok ugyanis többnyire nem telefonos közvélemény-kutatásokból tudják, mi izgatja a társadalmat.

Palikot azt mondta: bohócok leszünk, ha kell, de nagyon komolyan fogjuk gondolni, amit cselekszünk. Érdekes lesz.