Kíváncsiságból fakadó önképzés
Mielőtt végképp elszomorodna a kedves Olvasó elmaradásunkon, és honi érdektelenségünkön, örömmel nyugtatom meg, a hazai múzeumok munkáját – szerte az országban – sok önkéntes segíti. Hosszú lenne a felsorolás, ezért csak a Móra Ferenc Múzeum példamutató kezdeményezéséről szeretnék néhány információval szolgálni. A szegedi múzeum 2010 tavaszán hirdette meg önkéntestoborzóját. A múzeumi híreket más alkalommal „nehezen befogadó” média teljes mellszélességgel állt az ügy mellé (még a Kossuth Rádió is bemondta).
Az önkéntes tárlatvezetői képzésre közel százan jelentkeztek, és az április, május folyamán tartott, heti egy délutánt igénybe vevő továbbképzéseken több mint ötvenen tartottak ki, és közel ennyien jelentkeztek a vizsgákra is. A múzeum szakmúzeológusai által tartott tárlatvezetések mellett a módszertani tudnivalókat országos hírű szakemberektől (Vásárhelyi Tamás – Magyar Természettudományi Múzeum, Hemrik László – Ludwig Múzeum, Káldy Mária – Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre) sajátíthatták el a résztvevők.
A múzeum öt állandó kiállításában tárlatokat vezető – ismereteit és alkalmasságát szigorú vizsgán bizonyító – több mint negyven önkéntes között egyetemisták, aktív dolgozók és nyugdíjasok is vannak. Azok, akik csak divatos lózungnak tartják az „élethosszig tartó tanulás” eszméjét, elgondolkodtató példát kapnak a szegedi múzeumban arra, hogy milyen sokunkban él az érdeklődésből, a kíváncsiságból fakadó önképzési szándék (csak alkalmat kell teremteni hozzá). Az emberek szeretnek adni, és sikerélményre van szükségük (bármennyire közhelyesen hangzik is), és jó érzés azonos érdeklődésű emberekkel együtt lenni. Röviden összefoglalva ezek az önkéntesek fő motivációi, miközben ahány ember, annyi történet...
Csizmaziáné Lipták Mária megyei múzeumi koordinátor MOKK, az önkéntes program kidolgozóinak egyike