A Népszabadság május 20-i számában foglalkozott a Fehérkereszt Állatvédő Liga beadványával egyes brutális és a vadászati törvény által tiltott, ám mégis forgalmazott vadászati eszközök (csapdák, csapóvasak, hurkok) betiltásáért. Az indoklás szerint ezek az eszközök válogatás nélkül gyilkolnak, és komoly szenvedést, órákig vagy napokig tartó haláltusát okozhatnak. Nemcsak a vadászati törvényt, hanem az állatvédelmi törvényt is sértik.

Nos az említett eszközök csak egy mákszemnyi részt jelentenek az állatvédelmi törvényt durván sértő, ennek ellenére széleskörűen használt eszközök és szerek halmazában!

Mit is mond ez a törvény az állat életének kioltásáról? Gerinces állat esetében ez kizárólag kábítás útján, illetve azonnali teljes öntudatvesztést és érzéketlenséget vagy halált okozó módszerrel történhet; kivéve, ha az állat életének kioltását szükséghelyzet indokolja, de ebben az esetben is gondoskodni kell arról, hogy az állat életének kioltása szakszerű gyorsasággal és a legkisebb szenvedéssel járjon. – Vitathatatlan, hogy a rendkívül szapora és elképesztően falánk, amellett betegségeket terjesztő patkányok számának kordában tartása fontos közérdek, tehát a szükséghelyzet fennáll. De az is vitathatatlan, hogy a fenti törvényi előírásnak egyetlen patkányirtó, rágcsálóirtó szer sem felel meg! A hatósági állatorvosnak pedig egyik feladata, hogy a gazdálkodókat szigorúan ellenőrizze, használják-e a rágcsálómérgeket és egyéb irtószereket.

A jelenleg forgalomban levő (kumarinalapú) patkánymérgek által kiváltott mérgezés tünetei: hosszan tartó rosszullét, testszerte belső és külső vérzések, fájdalom, görcsök, majd sokk és kóma. Részlet az egyik „nagyon hatékony rágcsálóirtó szer” hirdetéséből: „Elfogyasztásától a rágcsálók (egerek, patkányok) 3-10 napon belül elpusztulnak.” A szer nem azonnal hat, hiszen az intelligens, közösségben élő egerek, patkányok társuk szenvedését látva nem ennének belőle; néhány napig semmi tünet, aztán hosszú, kegyetlen szenvedésnek vet véget a megváltó halál!

Ragacsos légyfogó szalagot én is láttam gyerekkoromban, de rémálmomban sem jutott volna eszembe, hogy ezt a technikát magasabb rendű, gerinces állatok ellen is felhasználják. Ha a szerencsétlen jószág beleragad ebbe a borzalomba, napokig kínlódhat benne, míg éhen-szomjan vész. Ha jótét lélek még elevenen megtalálja, oldószer nélkül akkor sem tud rajta sérülés okozása nélkül segíteni. Persze az oldószer is ártalmas, mert a benzin, alkohol a bőrön keresztül felszívódva ugyancsak mérgezést okozhat.

Mindkét brutális, barbár módszer jellemzője, hogy nem válogat az áldozatok között. Elvetemült gyűlölködők házikedvencek, védett és nem védett madarak ellen egyaránt felhasználják, sőt: gyerekeink is megkóstolhatják a rágcsálómérget, és akár csoportosan áldozatul eshetnek, mint sajnos nem egy példa igazolja! A méreg a csatornákon keresztül a vízkörforgásba, a táplálékláncba bejutva az egész lakosságot veszélyezteti. Éppen ezért az Európai Unió illetékesei arra készülnek, hogy a jelenleg széleskörűen használt, kumarinalapú patkánymérgeket tiltottnak minősítik. Nem kellene ezt bevárnunk, élen kellene járnunk ezeknek a semmilyen indokkal nem védhető szereknek, eszközöknek a betiltásában!

Vajon miért is szaporodtak el napjainkra mértéktelenül a kóbor macskák? Amíg a vegyipar felvirágzásával el nem terjedtek a különféle egérés patkánymérgek, „rágcsálóragasztók”, addig az emberek természetes módon védekeztek a rágcsálók ellen: macskát tartottak! A macskaeledel nem került sokba, mert a cica úgyszólván eltartotta magát. Ma azonban már szinte kizárólag házikedvencnek tartják a macskát. Az ivartalanításra azonban nem hoznak anyagi áldozatot, hanem a fölösleges szaporulatot egyszerűen szélnek eresztik. Pedig egy átlagos nőstény élete során akár 100 utódot is világra hozhat. Ezért, no meg a kis énekesmadarak levadászása miatt, a macskák ivartalanítása a kutyákénál is sokkal fontosabb lenne!

– Mind a kutyákról, mind a macskákról elmondható, hogy túl sokan vannak, sokkal többen, mint amennyire házikedvencként az emberek valaha is igényt tarthatnak. Azon kellene elgondolkozni, a „fölösleg” sintértelepeken való elpusztítása helyett hogyan lehetne ezeket a kedves, értelmes jószágokat munkába állítani! – Az arra alkalmas testfelépítésű macskák nemcsak egér-, de patkányfogóként is kiválóan hasznosíthatók; némely kistestű kutyafajt is kifejezetten patkányfogóként alkalmaztak a régi szép időkben. A rágcsálómentesítő vállalkozók a patkánymérgek, brutális csapdák helyett a kóbor cicák, kutyák összegyűjtésével és gazdálkodóknál (ivartalanítás után) haszonállatként elhelyezésével foglalkozhatnának a jövőben! (El kellene gondolkozni azon is: az élve összefogdosott rágcsálókat olyan helyen szabadon engedni, ahol egerészölyvek, baglyok gondoskodnának a számuk kordában tartásáról.)

Reménykedjünk, hogy a biorágcsálóirtásé a jövő!

A szerző madárvédő