Sokan úgy vélik, az éhínség természeti katasztrófa, amellyel nem tudunk mit kezdeni. Ám az éhínséget nem egyedül az időjárás okozza. A probléma összetett. Érinti a kormányzást, a közbiztonságot, a gazdaságot, az oktatást és az infrastruktúrát. Márpedig mindezeket képesek vagyunk befolyásolni.

Megvannak az eszközeink arra, hogy hosszú távú, jól átgondolt mezőgazdasági beruházásokkal megelőzzük az élelmezési válságokat. A legszegényebbek háromnegyede szerte a világon kicsiny földecskék megművelésével szerzi táplálékát és a jövedelmét, és e földművelők többsége nő. Ők, ha élni akarnak, nem hibázhatnak, ezért mindenképpen növelni kell az esélyüket, hogy meglegyen a termésük. Ha egy földművelő többet tud termelni és többet keres, védettebbé válik az olyan csapásokkal szemben, mint a rossz időjárás, és el tudja indítani önmagát és családját az önellátás felé vezető úton.

2008-ban, amikor az élelmiszerárak az eget verdesték, éhínség söpört végig Etiópián, mely több mint 14 millió embert fenyegetett Afrika szarván. Az Oxfam America a Bill and Melinda Gates Foundation támogatásával kétlépcsős megoldást dolgozott ki a válság feloldására. Első lépésben a leginkább veszélyeztetett 225 ezer etióp farmert látták el azzal, amire halaszthatatlanul szükségük volt: élelemmel. A második lépcsőben fizetett közmunkát szerveztek, amelynek keretében a helyiek gátakat, utakat építettek, vízforrásokat állítottak helyre, hogy mindezzel megerősítsék a kis gazdaságokat és védettebbé váljanak az aszályos időkben.

A beruházások már idén nyáron –amikor újra beköszöntött a szárazság –, megtérültek. Sok földműves család sikerrel birkózott meg a kegyetlen időjárással, nem szorult segélyre, várhatta nyugodtan az aratást.

Ez nem elszigetelt példa. Hála azon afrikai országok vezetőinek, ahol előtérbe állították a mezőgazdaság fejlesztését, és sok nemzetközi szervezet lankadatlan erőfeszítéseinek valódi előrelépését tapasztalhatunk a kontinensen az éhség és a szegénység elleni küzdelemben.

Ghánában az utóbbi 25 évben drasztikusan mérséklődött az éhezés és a szegénység. Az agrárszektor virágzik, évente több mint ötszázalékos növekedést produkál, s így 1990–2004 között 75 százalékkal mérséklődött az éhezők száma.

Etiópia is előrelépett agrárpolitikájának átalakításában, a korábbiaknál jóval többet fektet be erre a területre, hogy a kisbirtokos farmerek növelni tudják termelékenységüket. Az elmúlt években javultak is a terméseredmények.

A gazdagabb terményválaszték is segíti a gazdálkodókat, hogy megküzdjenek a kemény időjárási feltételekkel. Az új, szárazságtűrő kukoricafajták például máris több mint kétmillió kisbirtokos afrikai gazdának hoztak hasznot. A kukorica terméshozama 2016-ra várhatóan 30 százalékkal emelkedik, és ez 13 szubszaharai országban mintegy 40 millió ember javát szolgálja.

Más projektek – köztük az Egyesült Államok támogatta „Feed the Future” (Tápláld a jövőt!”), a Globális Mezőgazdasági és Élelmezés-biztonsági Program és különböző szervezetek, mint például a Szövetség az Afrikai Zöld Forradalomért – újmódszereket keresnek a kis gazdaságok termelékenységének javítására szerte a fejlődő világban.

Ma, a költségvetésről folyó intenzív viták idején az embereknek mindenhol a világon eszükbe kell jusson, hogy az ilyesfajta befektetések nem csupán életeket mentenek, életszínvonalat emelnek és erősítik a stabilitást, hanem hosszabb távon megtakarítást is eredményeznek. Becslések szerint az éhínségek enyhítése hétszer annyiba kerül, mint a megelőzésük.

Ezért is fontos, fontosabb, mint valaha, hogy az afrikai kormányok támogatói folytassák támogatási programjaikat, amelyek keretében a földművelőket jó minőségű vetőmaghoz, korszerű eszközökhöz, megbízható piacokhoz juttathatják – mindahhoz, aminek révén önellátóvá válhatnak. Mindannyiunkon múlik tehát, hogy ez a mostani szörnyű éhínség az utolsó legyen.

A szerző a Bill and Melinda Gates Foundation mezőgazdasági fejlesztési programjának igazgatója, Seattle