Lévén magam is munkavállaló és szakszervezeti tag, messzemenőkig egyetértek azzal, hogy a legkevesebb, melyet tehetünk, hogy felvonulásunkkal tiltakozunk a munka törvénykönyve készülő módosítása ellen, amely módosítás számunkra roppant előnytelen passzusokat tartalmaz.

Azonban az érdek-képviseleti vezetők igen kevés körültekintéssel jártak el, mikor az időpontokat kijelölték, fölöttébb életszerűtlen, hogy az amúgy is erős szorongással és szorongattatással küszködő munkavállaló hanyatt-homlok elkéretőzik a munkahelyéről a tüntetés miatt egy hétfői, illetve csütörtöki napon. Nem tartom végiggondolt ötletnek a hétköznapra hirdetett demonstrációt semmikor, de a jelen állapotokat tekintve meg különösen nem, hiszen a szakszervezeti jogokat, a tisztségviselők bizonyos körűmentességét is kurtítani tervezi a kormány, mondhatni, nem túlzás, ha a tüntetésen megjelenőket lesz, aki számon tartja, és még tán adott esetben – és az az eset adódik, efelől nincs kétségem – retorzió is érheti a munkavállalókat emiatt. Pedig akkor lenne esély arra, hogy valamiféle erőt mutassanak a szakszervezetek, ha sokan lennének a tüntetők, ám az időpontok ésszerűtlen megválasztásával erre kevés kilátás mutatkozik.

Felhívom a vezetők figyelmét, hogy legalább a szeptember 29-i dátumot igyekezzenek megváltoztatni a demonstráció sikeressége érdekében, ellenkező esetben félő, hogy hamvába holt aktussá válik a tüntetés.

Kakas Éva Pécs