Zöldjövő!

Folytatja fanyalgását Jávor Benedek (Zöld emlékek – szürke tények, augusztus 10.) az MSZP zöldenergiával és általában az energiapolitikában képviselt álláspontjával kapcsolatban, és sajátságos nézeteit valóságként próbálja tálalni. Nem vitatva az LMP képviselőjének ehhez való jogát, célszerű lenne nem egyoldalúan, dogmatikusan, eleve elutasítóan írni az MSZP-s zöldfordulatról. Nehéz ugyanis úgy vitatkozni, hogy a vitapartner figyelmen kívül hagyja a tényeket, illetve a korábban leírtakat, és továbbra is csak az MSZP tudatos ostorozásából kíván pártja számára politikai tőkét kovácsolni.

Jávor szerint az MSZP időszakának energiapolitikáját a kudarc jellemezte, nem történt változás az ország egyoldalú gáz- és atomenergia-függőségében. Ezzel szemben – a kiszámítható és ösztönző szabályozásnak, valamint a kiegyensúlyozott diplomáciai kapcsolatrendszernek köszönhetően – megerősítésre, bővítésre kerültek a szomszédos országok határain átívelő határkeresztező vezetékek kapacitásai, és többségében elkészültek az új határkeresztező vezetékek, valamint jelentős mértékű földgáztároló kapacitások épültek. Így jelentősen csökkent az ország energiasebezhetősége.

Ennek az időszaknak egy másik prioritása volt az energiatermelés hatékonyságának növelése a nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermelés –megújulóenergia-források mellett és nem helyett történő – ösztönzésével. Ez ugyancsak érdemben mérsékelte az ország egyoldalú importfüggőségét, csökkentette a gázfelhasználást, a károsanyag-kibocsátást, és hozzájárulhatott a távhőszolgáltatás költségeinek mérsékléséhez is. Az energiafelhasználás hatékonyságának növelését az elindított épületenergetikai, épületkorszerűsítési programok segítették.

A szocialista kormányok időben léptek, és a kapacitásokhoz mérten éltek az alternatív energiaforrások kihasználásával. Ami önmagában is érdem, aminek elvitatása rossz kísérlet. A kiszámítható és ösztönző szabályozási környezet megújulóenergia-felhasználás növelésében megnyilvánuló eredményeinek legszembetűnőbb elemei – közel 300 MW-nyi szélerőmű – az M1-es autópálya mellett láthatók, de nem feledkezhetünk meg a biomassza- és biogáz-hasznosítás érdemi növekedéséről, valamint ennek a klímavédelemre, mezőgazdaságra, munkahelyteremtésre gyakorolt hatásairól sem. Érthetetlen ezért Jávornak a megújulóenergia-források hasznosításának változatlansága, a hazai „szélenergia-szektor vergődése” feletti kesergése és az MSZP hibáztatása, ráadásul úgy, hogy a 2009-ben újabb, közel 400 MW szélerőmű-kapacitás létesítésére kiírt pályázatot végül a Fidesz vonta vissza.

Az MVM-csoport – amely vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalatként lényegesen értékesebb állami vagyonelemet képvisel, mint az egyes leányvállalatok külön-külön –összerendezését és egyben tartását hibáztató megjegyzésből egyértelműen a korábbi liberális párt szólamai köszönnek vissza, ezúttal az LMP képviselőjének tollából.

Ha Jávor tisztában lenne az Országgyűlés korábbi döntéseivel, azt is tudná, hogy az Országgyűlés atomerőművel kapcsolatos döntése csak a bővítés előkészítési tevékenységének megkezdéséhez szükséges előzetes elvi hozzájárulásról szólt, nem pedig a bővítés kapott „szabad utat”.

A legfontosabbnak azonban azt tartom, hogy visszatérjünk az alapkérdéshez: hogyan és milyen támogatással lehet megvalósítani az MSZP elnöke által meghirdetett zöldfordulatot? Amíg ugyanis meddő vitákat folytatunk a múlt történéseiről és a jelenlegi helyzet értékeléséről, addig a Fidesz teljesen felforgatja az energiaágazatot és a gazdaságot, valamint lerombolja az eddigi eredményeket is. Ennek megakadályozásához van szükség a zöldfordulatra, és a sikeres megvalósításához minél szélesebb társadalmi és politikai támogatás kell. El kellene döntenie ezért Jávor Benedeknek és az LMP-nek is, hogy a Fidesz energia- és gazdaságpolitikai intézkedéseit tartják-e vonzónak, vagy inkább a demokratikus ellenzék legnagyobb pártja által meghirdetett zöldfordulat programja áll közelebb hozzájuk. Azé a zöldfordulaté, amelynek célja egyszerre megteremteni az emberek gazdasági, környezeti és szociális biztonságát, valamint létrehozni a fenntartható gazdasági növekedés feltételeit. Azé a zöldfordulaté, amely az energiahatékonyság és az energiatakarékosság szempontjait előtérbe helyező energiapolitika keretében képes fellendíteni a hazai építőipart, új, innovatív megoldásokkal segítheti a magas hozzáadott értékű technológiák elterjesztését, a megújulóenergia-források fokozott hazai felhasználásával pedig érdemben hozzájárulhat a magyar agrárium megújításához, a vidékfejlesztéshez, a munkahelyteremtéshez, s a hazai gép- és alkatrészgyártás fellendítéséhez. Mostanra javult annyira a megújulóenergia-források felhasználásának versenyképessége a fosszilis energiahordozókhoz képest, fejlődött annyit az iparági technológia, hogy fajlagosan kisebb támogatás mellett is nagyobb arányú és többcélú felhasználásuk lehetséges. A jövő energiája a zöldenergia. Az energiapolitika prioritásai között a következő években a klímapolitika és az energiapolitika kapcsolatrendszerére kell helyezni a hangsúlyt, így az erőforrásokat a hazai épületek és energiafogyasztó berendezések energiahatékonyságának javítására és a megújulóenergia-forrásokban rejlő lehetőségek minél teljesebb kihasználására kell fordítani.

Szerintem az LMP képviselőinek ezekben a kérdésekben nem velem vagy az MSZP-vel van érdemi vitájuk. Hogy igazam van-e, legkésőbb az – úgynevezett – új energiastratégia parlamenti tárgyalása során ki fog derülni. Úgy gondolom, bölcsességre vall felismerni és támogatni a jó ügyet, függetlenül attól, hogy más találta ki és hirdette meg. A kérdés csak az, kiben van meg ez a bölcsesség.

A szerző az MSZP energetikai tagozatának elnöke

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.