Azarcpirítóan igazságtalan szja-változtatással az a kisebb baj, hogy idén 500milliárddal vágta agyon a büdzsét, hiszen telt a lenyúlt magán-nyugdíjpénztári vagyonból. Tudni kell azonban, hogy ez ezentúl minden évben és ciklusban hiányozni fog, vagyis ciklusonként mintegy 10 százalékkal lehetne csökkenteni az államadósságot, ha ez az összeg nem a kiválasztottak zsebébe vándorolna! Ugyanis erről van szó! Már nem lehet nyíltan „schlehtezni”, „ezüsthajózni”, de a mani még jobban kell. Kit érdekel akkor az államadósság csökkentése, ha saját zsebünket egy ügyes törvénnyel degeszre tömhetjük?! Tettként elég néhány korábbi potentát meghurcolása.

De az államadósság csökkentésének az sem tett jót, hogy Matolcsy tényleg tőzsdézni kezdett. Az egész ország, bocsánat, nemzet követelte a Mol-pakett megvételét… A tegnapi veszteség ugyan már 150 milliárdnál járt, de hol van ez a veszteség attól a 600 milliótól, amit majd a rezidensek kaphatnak! Tanuljunk meg örülni mindennek! És ne cicizzünk azzal, hogy a lenyúlt IMF-pénz továbbra is része az államadósságnak, csak éppen kétszer akkora hitelkamat mellett tudjuk már visszafizetni!

Így örülök annak is, hogy a sportrovatot is a minap alaposan elolvastam. Ott derült ki, hogy pártunk és kormányunk az 5 látványsportra akár 210 milliárdot is áldozna a mi zsebünkből – évente (A kockázat el van vetve, augusztus 8.)! Persze jövőre még aligha tenne ez ki 50 milliárdnál többet. Az ne zavarjon senkit, hogy a kórházak és a betegek ennél kevesebbért remegnek. Persze egy kutyaütő focicsapat is látványosabb, mint egy hordágyon fekvő beteg. Csak össze ne adjuk az elfecsérelt százmilliárdokat, mert akkor innen menni kell… valakinek!

És végül egyet ne felejtsünk! Az államadósságot ránk költötték az előző kormányok, többnyire jól, néha ügyetlenül. Autópályákra egy gazdaságnak és a polgárnak talán kicsit nagyobb szüksége van, mint a valójában látványos parlamenti megvilágítás, az összetarhált nemzeti kenyér vagy torta.

Szederkényi Csaba közgazdász