Az irónia amolyan vértezet volt, amely mögé bújva vizsgálták magukat a franciák, s töprengtek saját sorsuk felett. Az egykor a történelmi változások előtt járó, a gloire-t büszkén viselő ország csak vonakodva ismerte be, hogy súlyos identitásválságban szenved. Sőt valójában be sem ismerte. Amikor Chantal Delsol, a Párizs melletti Marne-la-Vallée-i Egyetem filozófiaprofesszora a fejükre olvasta, hogy az ezredfordulóra az összes eszményképüket elvesztették, hogy „a körülmények hatására és a fejlődés következtében, a környező világrend, valamint a társadalom növekvő részének csendes közönye miatt ezek az értékek semmivé váltak”, a franciák berzenkedni kezdtek. Érthető persze. Ha egy nép önmagát a múltban a tökéletesség mintaképeként definiálta, akkor önazonossági válságának diagnózisa mélyen érinti, azt legszívesebben letagadná.

Tíz év múltán Franciaország korábbi önmagát irigyli. Ide nekünk az identitásválságot, mondogatják sokan, mennyivel kellemesebb, mint az adósságválság! S még azt a szégyent is meg kell élniük, hogy saját elnökük szájából hallhatták: a három évvel ezelőtt eltökélt gazdaságpolitika nélkül Franciaország akár Portugália vagy Görögország sorsára is juthatott volna. Aki meg nem hisz Sarkozynek, azt a Bloomberg hírügynökség által megszólaltatott szakértők riogatják: az USA leminősítése után Franciaország is elveszítheti a legjobb adósbesorolást. Súlyos prognózis, a franciák jó része nem is hisz benne. Amolyan választási elővágásnak tekintik: Sarkozy most riogat, aztán elkerüli az államcsődöt, s jövőre újfent besétál az Élysée-palotába. De hát a számok makacs dolgok. Ezek pedig arról tanúskodnak, hogy a franciáknak nominálisan az olaszokéhoz hasonló adóssághegyük van. Az 1,8 ezermilliárd euró még akkor is iszonyatos összeg, ha a franciák a GDP arányában csak 80 százalék körül járnak, míg az olaszok a 120-at verik. Sarkozy, aki politikusi előéletében pénzügyminiszter, sőt gazdasági csúcsminiszter is volt, alighanem előre látta a veszélyt. Ezt elkerülendő hirdette meg 2009 decemberében azt a programot, amelynek keretében a gazdaság versenyképességének felzárkóztatására 35 milliárd eurót fektettek volna be a felsőoktatásba, a kutatásba, az iparba, a fenntartható fejlődésbe és a digitális gazdaságba. S a fejlesztési tervet megfejelték egy takarékossági fejezettel: Párizs 100 milliárd euróval kívánja csökkenteni államháztartási hiányát 2013-ig. Szép tervek – írta gonoszkodva a Handelsblatt német üzleti lap. A baj csak az, hogy Franciaország legújabb kori történetében még soha nem fordult elő, hogy a hiány legalább két éven át a GDP két százaléka körüli mértékben csökkenjen. Berlinből nézve erősen billeg a francia glória.