De hogyan is alakult ki a svájcifrank-alapú hitel? Hiszen a hitelt forintban adják, és forintban törlesztik. Hol lép be az idegen pénzeszköz?

Elvileg a bankok legfeljebb anynyi hitelt adhatnának, amennyi a betétekből behelyezett pénzből fedezhető. De mert a bankok nyeresége a betéti kamat és a hitelkamat különbözetéből származik, elvileg minél több hitelt helyez ki a bank, annál nagyobb lesz a bevétele.

A nyereség hajszolásának érdekében a bankok jóval több pénzt adtak hitelbe, mint amire fedezetük volt. A különbözetet más bankoktól devizában felvett hitelből fedezték, vagyis hitelből hiteleztek. Pedig nyilvánvaló, hogy a frank drágulása miatt hiába folyik be több pénz a még fizetni tudóktól, a hiteltörlesztésre képtelenné váló ügyfelek növekvő száma miatt eltűnik a bankok várt nyeresége.

Vajon miért nem léptek fel a fedezet nélküli hitelkihelyezés ellen az illetékes szervezetek szakemberei? A bankok vezetése, a Bankszövetség, a PSZÁF szakemberei, a mindenkori kormány és a Pénzügyminisztérium. Mi lehet az ok: közöny, hozzá nem értés vagy korrupció? És mi történik a probléma megoldása érdekében?

A kormány ígér, újabb és újabb határidőket szabmagának. A bankok várják, hogy beinduljanak a kilakoltatások, akkor a várt nyereség is meglesz. Az ügyfelek fizetnek, amíg tudnak; ők viszik el a balhét. Talán a laikusoknak kellett volna felhívni a figyelmet a hitelkihelyezések hibáira, akiknek sem joguk, sem képzettségük nincs a banki műveletek ellenőrzésére?

Faragó György Budapest