A Nemzetgazdasági Minisztériumnak a munka törvénykönyvét módosító normaszövege a tökéletes kiszolgáltatottságot alapozza meg. A kormánypárt képviselői bizonyára módosítják ezt a dokumentumot, azonban az érthetetlen, hogy egy Európai Unióhoz tartozó országban hogyan lehet nemcsak a munkavállalókat sújtó, hanem a gazdasági folyamatokat is negatívan érintő dokumentumot készíteni.

Szociológiai elemzések sokasága bizonyítja, hogy a munkahelyi légkör nagy hatással van a dolgozók teljesítményére. A rendszerváltás előtt több szociológiai felmérést végeztem arról, hogy a dolgozók munkahelyükön mit tartanak lényegesnek. Skála rendszerű zárt kérdések alapján a dolgozók a keresetet rangsorolták első helyre, ezt követően a munkahelyi légkört és a munkakörülményeket említették meg.

Szakértők már régen bebizonyították, hogy a munkaerőpiacon a kereslet és kínálat aszimmetriája érvényesül, vagyis a munkaadók erőfölényben vannak a munkavállalókkal szemben. Felháborító, hogy a minisztérium tervezete ezt az aszimmetriát nem tompítja, hanem erősíti. A munkavállalóknak minimális lehetősége van arra, hogy olyan vállalatnál dolgozzanak, amely a legkedvezőbb munkabért és munkakörülményt biztosítja számukra. A munkavállalóknak ugyanis gondoskodniuk kell családjukról, így hónapokat nem várhatnak arra, hogy a legjobb lehetőséget kínáló vállalatnál helyezkedjenek el. A munkaadó viszont úgy is dönthet, hogy a munkás alkalmazása helyett nagyobb teljesítményű gépeket vásárol. A hazai munkapiacon az is jelentősen fokozza a feszültséget, hogy Magyarországon különösen erős a lakóhelyhez való ragaszkodás, ami akadályozza a regionális piacok közötti munkaerő áramlását. Ezt az állapotot igen nehéz megszüntetni, mert országrészenként jelentős különbség van az ingatlanárak között.

Nem értem, hogy a normatervezet készítői miért nem vették figyelembe azokat a körülményeket, amelyek a munkapiacot jellemzik.

Dr. Takács Imre szakközgazda, Hajdúszoboszló