Mit tett az MSZP a zöldenergiáért?

Jávor Benedek és Scheiring Gábor, az LMP országgyűlési képviselői 2011. június 23-án megjelent írásukban kételyeiket fejezték ki a Mesterházy Attila MSZP-elnök által meghirdetett zöldfordulat hitelességével kapcsolatban, állításaikat az MSZP energetikai szakpolitikusaként az elmúlt nyolc évben végzett munkásságommal próbálják alátámasztani.

Az LMP szereti magát a „zöldügyek” egyetlen hiteles képviselőjeként láttatni. De attól, hogy valami kívülről zöldnek látszik, nem biztos, hogy környezetbarát, lehet, hogy csak éretlen.

Az MSZP elnöke által meghirdetett zöldfordulat hitelességének alátámasztása érdekében, valamint a személyes megszólíttatás okán szükségesnek tartom néhány tényre, körülményre felhívni az LMP képviselőinek és a fenntartható fejlődést fontosnak gondoló emberek figyelmét akkor is, ha ezeket hajlamosak elhallgatni.

1

AzMSZP kormányzásának nyolc éve alatt a megújuló alapú villamos energia aránya a hazai villamosenergia-felhasználásban a 2003. évi 0,8%-ról 2010-re 7,6%-ra emelkedett, miközben az EU csak 3,6%-ot várt el. Épült közel 300 MW szélerőmű-kapacitás, 21,5 MW-nyi biogázerőmű, nőtt a vízi erőművi kapacitás is. Új erőművekkel, valamint a régi szenes erőművek fatüzelésre történő átállásával ma 378MW biomassza-erőművi kapacitás működik úgy, hogy a hazai erdőállomány az elmúlt években folyamatosan nőtt. Mindez azt is jelenti, hogy ebben az időszakban lassult Magyarország energiaimport-függőségének, szénhidrogén-felhasználásának és üvegházhatású gáz kibocsátásának növekedési üteme. Megkezdődött a rossz minőségű földek energiaültetvény céljára történő hasznosítása, amely érdemben hozzájárult a mezőgazdasági munkahely teremtéséhez-megtartásához és a vidékfejlesztéshez. Egyes számítások szerint ma mintegy 15 000–20 000 embert foglalkoztatnak ezen a területen.

2

Azt írják az LMP képviselői, hogy évekre bebetonoztuk „lobbiérdekeket szolgáló fosszilistámogatási rendszereket százmilliárdos nagyságrendben”. Feltehetően a kapcsolt erőművekre is kiterjesztett kát-rendszerre gondolnak, amit – ezek szerint az LMP egyetértése mellett – a Fidesz 2011. július 1-jétől megszüntetett.

Nem szolgálta volna a fenntarthatóságot, a munkahelyteremtést, a szén-dioxid-kibocsátás és földgázimport-függőség csökkentését, hogy 75 településen újult meg több mint száz távhőrendszer? Nem szolgálta volna az energiahatékonysági célkitűzéseket a kizárólag hőtermelésre alkalmas, elavult, rossz hatásfokú forró vizes kazánoknak a lényegesen hatékonyabb villamos energiát is termelő erőművekre történő lecserélése? A megtermelt hő gázár alatti áron történő értékesítésével, illetve egyes településeken az energiatermelő berendezések felhasználási helyhez közelebb telepítése révén elért kisebb hálózati veszteséggel a távfűtéses lakásban élők – mintegy 640 000, jellemzően kevésbé vagyonos család – helyzete vált vagy válhatott kedvezőbbé a hagyományos kazánokban termelt hő megvásárlásához képest. A szabályozás kiszámíthatóan, az EU szabályaival összhangban biztosította a beruházások megtérülését, és csökkenő támogatási mérték mellett meghatározta a rendszer kifutási idejét is.

Ehhez képest a Fidesz 2010 decemberében első lépésben támogatást csoportosított át a meg nem térült beruházásoktól a megtérült erőművekhez, második lépésben megtérüléstől függetlenül július 1-jétől megszüntette a kapcsolt erőművekre vonatkozó kátrendszert. Harmadik lépésben mégis valamiféle új állami támogatást kíván nyújtani egyes erőműveknek a kapcsolt termelésszerkezet-átalakítási díj bevezetésével, de ezt július 1-jétől az előző lépések következményeként a kapcsolt erőművekre is vonatkozó ágazatikülönadó-fizetési kötelezettséggel visszaveszi. Ez gyakorlatilag egyet jelent a földgázalapú kapcsolt energiatermelés megszüntetésével, annak minden járulékos következményével együtt.

Ezt akarta volna az LMP?

3

Az MSZP kormányzásának nyolc évében mintegy 200 000 panellakáson történt energetikai korszerűsítés, jelentős pályázati források álltak rendelkezésre családi házak és középületek energiahatékonyságának növelésére.

4

A fenntartható fejlődés és a klímavédelmi célok elősegítése érdekében következetesen kiálltunk a nukleáris energia hazai hasznosítása mellett. De egyetértek azzal, hogy Fukusima után szükség van egy cezúrára. Az atomenergia még egy ideig megkerülhetetlen része lesz a magyar villamosenergia-rendszernek, de a felhasználás során érvényesíteni kell a lehető legmagasabb szintű biztonsági követelményeket. A bővítéssel kapcsolatban pedig – ahogyan azt korábban is hangsúlyoztuk – nem szabad elhamarkodottan dönteni.

Az MSZP fenti intézkedései sikerének a titka a komplex szemléleten alapuló, kiszámítható, beruházásra ösztönző szabályozás volt. E rendszerekben egyszerre jelent meg az energiaellátás-biztonsági, -fenntarthatósági és versenyképességi célrendszer, az energiahatékonysági, a klímavédelmi, a mezőgazdasági és a környezetvédelmi érdek- és szempontrendszer. Hagyni kellett volna, hogy kizárólag környezetvédelmi indokok alapján inkább külföldi vízi erőművekben megtermelt importzöldáramból teljesítsük a hazai megújuló vállalásainkat? Egyes, magukat környezetvédőként is feltüntető egykori tisztviselőkben voltak erre irányuló szándékok. Szerintem ez lett volna az igazi parasztvakítás. De nem ezt tettük, mert nem szolgálta volna Magyarország érdekét. Az idő minket igazolt.

Ezeket a szempontokat nem lehet különválasztani, csak együttes érvényesítésük alkothatja a zöldgazdaság-fejlesztés energetikai pillérét.

Nem gondolom, hogy minden problémát hibátlanul sikerült megoldanunk és ne lenne rengeteg további teendő az energiahatékonyság növelése, az energiatakarékosság erősítése vagy a megújulóenergia-források felhasználásának növelése területén. Ráadásul a Fidesz – a korábbi években követett szakpolitikai irányvonalától elfordulva – folyamatosan rombolja le az eddigi eredményeket. A kiszámíthatatlan szabályozási környezet miatt gyakorlatilag leálltak a megújuló projektek, a bankok nem, vagy lényegesen nehezebben, rosszabb feltételekkel adnak hitelt. A kapcsolt erőművek támogatási rendszerének megszüntetésével kapcsolatban teljes a zűrzavar, ráadásul a villamos energia ára nem fog csökkenni, de a távhő-áremelési nyomás sem csökkent. Az energiahatékonysági pályázatok csak mostanában kezdtek el újra megjelenni, az évi százezer lakás energiahatékonysági korszerűsítése azonban egyelőre csak ígéret, a zöldbank jámbor óhaj maradt.

Így tehát különösen időszerű a zöldfordulat, és az előző nyolc év kormányzati tevékenysége megfelelő alapot adhat ahhoz, hogy az MSZP hitelesen képviselje a pártelnök által sürgetett irányvonalat. A magam részéről büszke vagyok arra, hogy az elmúlt években meghozott szakpolitikai döntéseknek részese lehettem, így a hazai zöldágazat fejlődését is elősegíthettem.

A szerző az MSZP Energetikai Tagozatának elnöke

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.