A GMO-ügyben szinte lehetetlen igazat tenni. Megalapozott és megalapozatlan félelmek, gazdasági érvek és környezetvédelmi szempontok, egyaránt tudós, de egymásnak szögesen ellentmondó álláspontok ütköznek. Köztük áll a tény: a világ fogyasztásában egyre nagyobb arányt képviselnek a módosított génállományú növények.

Akad, aki szerint az újgyarmatosítás egyik eszköze a biotechnológia. Ahol megjelenik, kiirtja a piacról a hagyományos módszerekkel élő vetélytársakat, nagy területeket uraló óriásvállalatokba kényszeríti a mezőgazdálkodást, kistermelők millióit teszi földönfutóvá. Mások szerint, ha őket sajnáljuk, gondoljunk arra is, hogy az olcsó élelmiszer-tömegtermelésre éppen a legszegényebbek, az éhezők miatt van szükség, mert ők az új technológiák nélkül éhen halnának.

A magyar kormány a gazdasági racionalitás jegyében és a GMO-tól idegenkedő választópolgári többség kedvében járva döntött úgy, hogy az EU azon hat országa közé sorolja hazánkat, ahol tilos GMO-t termeszteni, és ezt az alaptörvényben is rögzíti. E gesztus jár némi árelőnynyel a legtöbb exportpiacunkon, bár hogy meddig, az az elmúlt napok fejleményei nek jegyében kérdéses. Még akkor is, ha a kormányzat sebtében büntetőjogi szintre emeli a GMO-szabályozás megsértését. Egy országban, amelynek szinte mindegyik szomszédjában befogadják a GMO-kat, a természet (s annak részeként például a virágporhordozó méh) maga is képes lehet e vétség elkövetésére. Magyarországon így is általánosan elfogadott azonban a kormányzati álláspont, talán ideértve a most rossz helyre keveredett GMO-s szemek miatt alighanem százmilliós kártérítést kifizető cégeket is.

De akad egy csavar: ez évtől kötelező az egyes tételek hatósági vizsgálata GMO-tartalomra. Eddig, ha volt keveredés, a cégek saját tesztrendszere kiszűrte. Most viszont a kormányzat helybe ment a pofonért, amikor a szakmával való egyeztetés nélkül, egy hervatag laborra alapozva bevezette az ellenőrzést: a nyilvános és vetéspusztítással járó botrány a lassúság miatt kódolva volt. Megérdemeljük, ha kétségek támadnak „tisztaságunk” körül. Pedig még a gyanú alá vont cégek elemi érdeke is a deklarált tisztaság megőrzése, hiszen azzal az ő termékük is többet ér.

De ez mind csak gazdaság. Ám amikor a politikus „az emberek” érdekében megőrzendő mentességről beszél, csúsztat. Miközben ugyanis a földeket óvjuk az új technológiától, a boltok polcain tömegesen jelen van. Az ott kapható hústermékek nagyobb részében megtalálható a takarmányozásból származó génmódosított szója. Vesszük-esszük rendületlenül.