Becsületsértés, avagy a kormány és a munkavállalók viszonya

A kormány versenyképes foglalkoztatásról álmodik. Az ennek érdekében a napokban a parlamenttel elfogadtatott és a még folyamatban lévő jogszabályokban minden érintettre gondol.

A munkaadóknak a központosított bérszabályozással int be, velük akarja megfizettetni az adórendszer elhibázott átalakításának következményét. Adott egy gyomrost a munkavállalóknak is, akiket minden eddiginél kiszolgáltatottabbá tett. A családokra is volt gondja, a szabadságok újraszabályozása következtében a kismamáknak kevésbé éri meg hosszabb ideig otthon maradni a gyerekkel. Fityiszt mutatott a szakszervezeteknek, megszüntette az Országos Érdekegyeztető Tanácsot és létrehozta a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsot, amelyben ugyan fű, fa, virág benne lesz, ám az a legkevésbé sem számít, amit mondanak.

Nyilván mindezt teszi azért, hogy ismét becsülete legyen a munkának, megérje dolgozni, illetve amikor jövőre megérkezik a fizetés, a borítékban ne legyen kevesebb, mint amennyi idén van.

De vajon becsületes-e, hogy a munkaadók kiváltsága lesz eldönteni, pénzben vagy pihenőidőben adják ki a túlórát? A dolgozó legfeljebb arról dönthet a szabadnapján, hogy mit nem vesz meg abból a pénzből, amit nem kap meg.

Milyen viszonyban van a tisztességes eljárás azzal, hogy akár hat hónapos próbaidőt is kiköthetnek a vállalkozások, az eddigi három helyett? Mondják, ez nem jelent hosszabb bizonytalanságot, az államigazgatásban bevált, vannak munkák, amelyekre képezni kell az embereket, és az hosszabb időt igényel. Végül is tényleg jobb hat hónap után elveszíteni egy álláslehetőséget, mint három alatt.

Igaz, hogy a kismamák a jövőben pénzben is megkaphatják a gyes alatt felgyűlt szabadságukat, de csak az otthon töltött idő első hat hónapja számít az eddigi egy év helyett, s a munkába visszatérésük szabályai is szigorodtak.

A jelenleginél jóval versenyképesebb, úgynevezett rugalmas foglalkoztatás megvalósításának kifejezetten eleget tesz az a változás, ahogyan majd a munkaügyi hatóság kezeli a munkaszerződéseket. Ezeket ugyanis a jövőben nem kell írásba foglalni – eddig büntetés is járt érte, ha nem volt ilyen dokumentum.

A munkavállaló majd körülbelül tudja, mit kell csinálnia, a nyilvántartásokból meg kiderül, hogy ez sikerült-e neki. A munkabér kifizetése is rugalmasabb lesz. Ha a munkaügyi hatóság fel is fedezi, hogy egy cég nem fizetett határidőre, nem bírságol azonnal, hanem időt hagy a vállalkozásnak arra, hogy az eljárás során kitűzött határidőn belül rendezze a számlát.

A cél, hogy újra becsülete legyen a munkának és megérje dolgozni. Ehhez azért a kormányzatnak is becsületesen kellene eljárnia, ahelyett hogy folyamatosan erőszakot követ el a munka világa szereplőin.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.