Közmunka, de így?
Építőmérnök vagyok, aki a 34 éves munkatapasztalatait számos nagy mérnöki létesítmény hazai és más kontinenseken történt megvalósításában szerezte. Az utóbbi évtizedben a hazai piacon energetikai projektek megvalósításában igyekeztem közreműködni (sikertelenül), így kimaradtam minden olyan, a hazai építőmérnöki társadalmat korrumpáló autópálya-, út-, hídépítő és energetikai projekt létrehozásából, amelyek megkérdőjelezhető árakon és szerződések mentén valósultak meg kormányzati színtől függetlenül, sajnos szinte évtizedek óta. Ezért függetlennek mondhatom magam! Független vagyok olyan értelemben is, hogy semmiféle segélyt, támogatást nem kértem és élveztem, sem a cégem, sem magam soha, így a jelenlegi közmunka tervezetei szerint ilyen szolgálatra nem leszek berendelhető!
Tehát vissza a közmunkához! A „Szolgálat és Becsület” érdekvédelmi mozgalom honlapján és a Népszabadságban is közöltek szerint az államilag szervezett közmunka egyik területe a stadionépítés, illetve -bontás lehet.
Elsőként a Puskás Ferenc Stadion októberi bontása. Engedtessék meg nekem, hogy ezt szakmai alapon felelőtlen és bűnös döntésnek nevezzem. Egy ilyen többszintes vasbeton létesítmény csak szakszerűen, a munka- és életvédelmi szempontokat figyelembe vevő módszerekkel bontható, amihez gépek és nagyon megfontolt és pontos tervezés és kivitelezés szükséges. Ki vállalná azért a felelősséget, hogy ott közmunkások ezrei bóklásszanak bármilyen talpraesett nyugdíjas rendőrök felügyelete mellett? Bocsánat a jóslásért, de ha halottak neveit akarjuk márványtáblába vésve látni, akkor csak rajta! Egyáltalán mit tudnának ezek az emberek ott tenni, betontömböket cipelni kézzel, vagy talicskával, kézi légkalapáccsal bontani a betongerendákat, gyorstalpaló kiképzést követően lángvágóval nekimenni az acélszerkezeteknek, betonvasaknak?
Ki lesz az a harcrakész és nyilván nagyon elszánt generálkivitelező, aki ezt elvállalja? Tartok tőle, hogy még erre is lesz jelentkező. Emlékeztetnék arra, hogyan történt gond nélkül a szakszerű bontás a leégett sportcsarnok területén, persze közmunkások és vélhetően szakképzetlen bóklászók nélkül!
A gyöngyszem a debreceni stadion építése. Itt talán nem akkora az életveszély, de minden három munkásra egy volt rendőr felügyelő jut majd (4000 + 1300)! Én még ilyen építkezést nem láttam. Amikor az édesapám is építette Dunaújvárost, én akkor még csak otthon ringatóztam a bölcsőben. De tudom, hogy ott lehetett ilyen sokezres kubikos, lapátos munkássereget látni, köztük számos Budapestről kitiltott, deportált, bűnöző, sőt rab munkással. Ennyi rendőr azonban az ő elmondásai alapján azért ott sem volt. Ezek szerint feltételezhetjük, hogy a debreceni stadion földsáncokból és majd kézzel beépített szakszerű (?) betonozási munkákkal készül. Hasonló okokból mint az előzőekben említettem, én nem nagyon lennék itt építésvezető, netalán vállalkozó! Ha ide csupa kőműves, ács stb. közmunkást hoznak, miért is nem lehet annyi belőlük, amennyit a vállalkozó a piacról foglalkoztatni, és a díjából fizetni és irányítani is tud?
Ha ilyen sok közmunkás és rendőr lesz ezen a stadionépítkezésen konténerekben elszállásolva, ez a konténertábor vajon hol lesz? Az építkezés mellett a Nagyerdőben? Kósa úr, én az Ön szavazói kegyes jóváhagyására ez ügyben nem apellálnék! Vagy azért kell ennyi rendőr, hogy rendesen viselkedjenek a táborlakók munka- és szabadidőben is, vagy esetleg a szökés, illetve önkényes táborelhagyás megakadályozása a cél?
Akkor lesz kerítés és kapu is, a kapura milyen feliratot szánnak? Ha a városon kívül lesz a tábor, a lényegen az sem változtat! Ez nagyon hasonlít egy kényszermunka-intézményre!
Itt van a beregi víztározó is, 8000 közmunkással és 2500 felügyelő rendőrrel. A szakmunkára és gépekre vonatkozó immáron elcsépelt érveim mellé itt azt említeném, hogy ennyi ember csak kubikostalicskával és ásóval, lapáttal foglalkoztatható, de nem értelmesen, mert ezek az emberek már nem a legendás csongrádi, vagy kisteleki kubikosok unokái, nem ott tanulták ezt a munkát, ahol éppen nekem is volt szerencsém meglátni a napvilágot és ilyen embereket ismerni is. Szerintem még a Hanság lecsapolásánál sem dolgozott egy időben ennyi fiatal, és rendőrökre ott sem volt szükség.
Talán szolgál némi tanulsággal, hogy én is dolgoztam Dunaújvárosban, és az irányításom alá több cigány brigád is tartozott. Tisztességgel dolgoztak és az akkori idők szerint tisztességes bérért. Soha semmi problémám nem volt velük, még a védősisakot is felkapták, ha meglátták, hogy jövök! A feleségem és én is az ERDÉRT-faházas munkásszálláson laktunk, onnan mentünk az első gyermekem születésére. De az ott lakó cigány munkások is – az idősebb brigádvezetők és a néhány más ugyancsak ott lakó művezető „tekintélyuralma” mellett – békében és emberi módon éltek a hét 5 napján a szálláson és utána autóbusszal hazavitték őket a Heves, vagy Hajdú megyei falvaikba. Rendőrt én ott soha nem láttam.
Ez, amit terveznek, nem lehet XXI. századi megoldás és a legkevésbé sem egy EU-tagországban.
Vannak Magyarországon szakmai szervezetek, mérnökkamara? Volna végre valakinek bátorsága, hogy felemelje a szavát, és a szakma nevében számításokkal, érvekkel alátámasztva ellenálljon ennek az ámokfutásnak? Még akkor is, ha most leszálló ágban van az építőipar! Különben rajtunk röhög az egész világ, merthogy ebben senki nem fog követni bennünket az biztos, ez mégsem olyan okos ötlet, mint a pénztár-államosítás és a különadó, azokra biztosan lesz vevő!
Az előbbi, majdnem felhívásra tudom a választ, ilyen nem lesz, mint ahogy olyan mérnök, vagy vezető, netán cégtulajdonos sem volt az évtizedek alatt, aki el merte volna mondani a nyilvánosság előtt, hogy mennyit kellett adnia egy adott munkáért az egyik vagy másik pártnak, polgármesternek – ami tulajdonképpen ugyanaz – és ezzel érdemben hozzájárult ahhoz, hogy a fölülárazott munkák miatt annyi legyen az államadósságunk amennyi!
A szerző mérnök
