A lap június 27-i számában a vele készített interjúban (Bízni kell a szakácsban) Varga Mihály azt nyilatkozta, hogy „2017 után az 50 százalék alá eső államadósság nem irreális felvetés”. Már többen kiszámolták, és a lap is megírta, ha nem veszünk föl többlethiteleket, valamint teljesül az évi háromszázalékos vagy a feletti gazdasági növekedés, akkor közel változatlan államadósság mellett a százalékos adósság 50 százalékra csökken. Ugyanitt arra a kérdésre, hogyan lehet finanszírozni a tartós és stabil államadósság-csökkentést, azt válaszolta, hogy „a gazdasági növekedésből. Mint ahogyan az történt 1998–2002 között ... elindultunk 61 százalékról, és eljutottunk 53 százalékra 2002-re”. Ezt a két számot nem lehet kétségbe vonni, csakhogy az általam fellelt adatok szerint az 1998-as 61 százalék 7375 milliárd forint, míg a 2002-es 53 százalék 8280,5 milliárd forint tényleges adósságot takar.

Ha hinni lehet Varga Mihálynak, akkor a kormány valójában nem szándékozik csökkenteni az államadósságot, bármennyire is harcol ellene. Vélhetően a későbbiekben is sor fog kerülni hitelfelvételre, ami nem is baj, csak az a kérdés, hogy mire és hogyan használják azt fel.

Ami pedig a százalékokat illeti, azokat jó lenne arra használni, amire valók, nem pedig az ellenzék vegzálására és a választók megtévesztésére.

Fehérvári István Székesfehérvár