A kijelentés, tekintve forrását, szót sem érdemelne, ha azok, akiknek ez dolguk lett volna, rögtön helyre tették volna a förtelmes szavakat.

Az MTI szurkolóinak két szervezete nevében ezek vezetői levelet írtak a köztársasági elnöknek (aki maga történetesenMTK-s sportolóként érte el kimagasló sportsikereit), a házelnöknek és a Magyar Labdarúgó-szövetség elnökének.

Ami most klaviatúrához ültetett, az a három címzett sokatmondó hallgatása, a válasz hiánya. (Az MLSZ elnöke időközben az MTK labdarúgástörténeti értékeit méltató levélben válaszolt – A szerk.)

Aligha hihetjük, hogy a többi címzett ne értené az elhangzottak fájdalmas időket idéző tartalmát. Mégsem tekintik kötelességüknek, hogy megszólaljanak.

Az Országgyűlés igyekszik törvényekkel is megteremteni annak a feltételeit, hogy a szurkolók, akár családostul, visszatérjenek a szomorú ürességtől tátongó futballpályákra. De céljaikkal ez a hallgatás nemigen egyeztethető össze.

Emlékeztetnék rá, hogy a cinkos némaság az utóbbi években nem egyedülálló, mégsem történik semmi. Amikor bő tíz esztendeje, ugyancsak az MTK pályáján, „szurkolók” egy csoportja azt skandálta, hogy „indul a vonat Auschwitzba”, az akkori igazságügyi miniszter elintézte szállóigévé vált kijelentésével, hogy nem ért a focihoz. Aztán az MLSZ „bekeményített”, kötelezte a játékvezetőket, hogy bármiféle rasszista megnyilvánulás ellen határozottan lépjenek föl, akár a meccs félbeszakításával is. Azóta mintha csak süketek és nagyothallók vagy szelektív hallá súak vezetnének mérkőzéseket: egyszer sem torolták meg a lelátókon rendszeresen felhangzó és a tévéközvetítésekben is jól hallható cigányozást, zsidózást, szlovákozást, románozást.

Évezredünk elején a nemzetmentő hajlamú akkori szélsőjobbos honatyák között akadt olyan, aki nyilvánosan lépett fel az ellen, hogy az FTC egy magyar vállalkozó „idegen kezébe” kerüljön. (Meg is járta utána az FTC a maga kálváriáját.) Nem mellesleg: amikor hetven évvel ezelőtt betiltották az MTK működését, éppen a Ferencváros vezetői voltak azok, akik határozottan tiltakoztak a döntés ellen.

A teremtésben – és a történelemben is – rendszerint szavakkal kezdődnek az események. De felelős reagálássalmegelőzhető „a század botrányának” megismétlődése.

Akkor, 1941-ben eltűnt a magyar sportból az „idegen test”.

És három évvel később elindultak a vonatok.

A szerző az MTK Budapest sajtófőnöke