Írás és olvasás
A cég stratégiai alelnökeként olyasmiről alkottam véleményt, amiben illetékes voltam. Az MTI legfelsőbb szakmai vezetőit azonban értesítették a történtekről, és ők a szakmai kódexben rögzített jogosítványukkal élve kicenzúrázták ezt a részt a hírügynökségi tudósításból.
Idén június 16-án az MTI beszámolt egy médiakonferenciáról. A tudósító és a szerkesztő megfelelően dolgozott, a két anyag a maga teljességében napvilágot látott. A főszerkesztőség irányítói azonban a szakmai kódex világos és határozott utasítása ellenére sem előzőleg, sem utólag nem értesítették az MTI legfelső vezetését arról, hogy egy nyilvános eseményen a cég dolgai szóba kerülnek, és erről tudósítás születik. A fegyelmi eljárás során a tudósítások tartalmát nem vizsgáltuk – nem volt miért –, a munkafolyamat során elkövetett eljárási hibákat rögzítettük, a következményeit kihirdettük. Megtettük, amit az intézmény rendjének megőrzése érdekében szükségesnek láttunk, de az állását és a beosztását senki nem vesztette el.
A jegyzet (Új tabuk születnek?, június 22.) szerzője, Zsolt Péter mindezeket akár a Népszava keddi számának pontos tudósításában is elolvashatta volna, de nem olvasta.
Pedig aki ír, az olvasson is.
Belénessy Csaba, az MTI vezérigazgatója
Belénessy Csaba tájékoztatóját köszönöm. Örülök, hogy az érintett túl van a felfüggesztésen és a tortúrán. Ez méltatlan volt az intézményhez. Amennyiben lehet javaslatot tenni, a korábbi cikkemben felsorolt érvek miatt szerintem változtassák meg az ilyen eljárásokat kikényszerítő szabályt.
Zsolt Péter médiaszociológus