Ha tudták, akkor miért nem mondták? Az újságíró jószerével egyetlen kérdésére se kapott egyenes választ, pedig jó érzékkel kerülte a kényes kérdéseket. Ez a válaszolót minősíti, de volt kérdés, amire egyáltalán nem felelt az interjúalany. Nevezetesen arra, hogy nem bántja-e a jogérzékenységét a szerzett jogok elvétele. Mindent mondott, csak igent vagy nemet nem. Azt is mondta, hogy ők nem csodát ígértek, pedig dehogynem. (Emlékeznek a mondásra? A lehetetlent megoldjuk, a csodára még várni kell.). Arra a felvetésre, hogy az egészségügyi dolgozók átlagbére az előző évihez képest 12 ezer forinttal csökkent, az volt a válasz, hogy gazdasági válság van, viszont arra, hogy a 16 százalékos szja nem volt-e stratégiai hiba, azt válaszolta, hogy „Fontos lépésről van szó a munkaalapú gazdaság megteremtése irányában: ha valaki többet dolgozik, többet vihet haza”. Javaslom a miniszterelnök-helyettes úrnak, hogy látogasson el egy átlagos kórházba, nézzen körül, és kérdezze meg az ott dolgozókat, hogy mennyit dolgoznak, hogy az sok-e, vagy kevés.

Az elmúlt egyéves kormányzás alatt hozott intézkedésekkel kapcsolatban azt mondta, hogy „mindegyikről be lehetne bizonyítani: nem csorbította a jogállamot”. Az olvasó azt hinné, hogy ez egy cinikus válasz, sajnos – jogi végzettsége ellenére –, ezt valóban így is gondolja.

Ami nekem az interjúban a leginkább tetszett, az egy visszakérdezés: „ha tárgyalunk, az a gyengeség jele, ha meg nem tárgyalunk, akkor az a túlzott agresszivitás, a diktátumok jele. Hogyan tudunk mi jól viselkedni?” A kérdés álnaiv, nem emlékszem, hogy bármikor is tárgyaltak volna (legalább is érdemben) meg szerintem tudnának, de nem akarnak jól viselkedni. Ezzel együtt van néhány javaslatom a viselkedést illetően. Vegyék emberszámba az embereket! Tartsák be a rájuk is vonatkozó törvényeket! A törvényjavaslatok előtt egyeztessenek azok képviselőivel, akiket a javaslatok érintenek! Hallgassák meg a másik felet, akiknek a bőrére megy a játék! Gondolkozzanak el azon, hátha másnak is van igazsága, nem csak nekik! És én is elgondolkodhatom, hogy ennyire naiv lennék?

Fehérvári István Székesfehérvár