A Magyar Honvédség az elmúlt húsz évben a folyamatos „védelmi felülvizsgálatok” és „haderőreformok” következtében olyan emberi és technikai leépítésen ment keresztül, ami példátlan a többi európai országhoz képest. E döntések a ,,kisebb, erősebb, hadrafoghatóbb” hadsereg kialakítására irányultak. A „kisebb” célt elérték. A megszüntetett, felszámolt alakulatok állományának sok lehetősége nem adatott meg, vagy szolgálati nyugdíjba ment, vagy egyszerűen leszerelt.

Csak egyetlen fegyvernemet kiemelve, a légierő leépítése több ezer hivatásos katonát kényszerített szolgálati nyugdíjba, vagy az utcára.

Ezek a katonák a haza szolgálatára tett esküjüket betartották, a legnehezebb időkben is ellátták az ország védelmét. Sajnos, nem mindenki élte meg a nyugdíjat.

A közelmúltban beterjesztett törvénymódosítás a hivatásos katonai szolgálatot a haza védelmére (akár az életem árán is...) esküt tett állomány eddigi munkáját veszi semmibe. A legnagyobb baj, hogy a még meglévő aktív hivatásos katonákat alázzák meg vele. Milyen jövőt látnak most. Ez a kiszámítható életpályamodell? Hende Csabának át kellene gondolnia a helyzetet, és esküjéhez híven cselekednie, amíg még nem késő.

A törvénymódosítás eredményezhet egy olyan mértékű leszerelési hullámot, ami az ország védelmét, sőt önállóságát is veszélyeztetheti.

Kérem a miniszter urat, hogy hazánk biztonságáért érzett felelőssége tudatában ezt ne engedje!

Belányi Tibor nyugállományú zászlós