Merkel zöldben
Mindenki 2022-ről beszél. Ekkor ér véget az atomkorszak Németországban, és innen már nincs visszalépés – hirdeti a kormány kereszténydemokrata környezetvédelmi minisztere. Európa számára is példát mutathat Németország: egy ipari nagyhatalom, amely túlél a veszélyesnek és károsnak minősített nukleáris energia nélkül. A jövő országa.
Ám meglehet, a kulcsdátum nem is 2022, hanem 2013. Ekkor rendezik a következő általános választásokat, és Angela Merkel ismét nyerni szeretne. Ez lenne a harmadik győzelme, ám ehhez egy harmadik koalíciós partner szükséges. A jelenlegi társ, a liberális FDP támogatottsága a mélyben, a szociáldemokratákkal alkotott nagykoalíció ugyan jól működött, ám senki sem sírja vissza.
Ott vannak viszont a Zöldek, akiknek a népszerűsége az utóbbi hónapokban a húsz százalékot súrolja. „Ősellenségek” – állították régebben a kereszténydemokratákról és a Zöldekről. Nyárspolgárok itt, alternatívok ott. Merkel most politikai gesztust (is) tett: nemcsak a társadalom igényét értette meg, hogy Fukusima után nem kérnek az atomerőművekből, hanem eltakarította az útból a két párt együttműködésének legfőbb akadályát. A Zöldek ezután nem kampányolhatnak azzal, hogy ők véget vetnének az atomerőműveknek – ezt valaki más teszi meg helyettük.
Legalábbis, ha a német politikusok állják a szavukat. Ígérte már a Schröder-kormány is, hogy 2021-re bezárja az összes atomerőművet, amíg jött a mostani kabinet, és alig hét hónapja felülírta a megállapodást, meghosszabbítva az atomerőművek élettartamát 12 évvel. Most innen lépett vissza gyakorlatilag az eredeti határidőhöz. Valóban környezettudatos döntés vagy politikai taktika vezérelte?
Inkább az utóbbi. 2022-ig jöhet még legalább két kormány, amely meggondolhatja magát, főként, ha közben a villanyszámlák megugranak, netán áramhiány lép fel. A német áramhálózatot felügyelő Bundesnetzwerk elnöke is elismeri, hogy télen előállhat ilyen helyzet. A délnémet lakosok így könnyen fagyoskodhatnak, ha még árammal fűtenek. A CDU belső tanulmánya szerint csak 2015-ig 40 milliárd euróba kerül az átállás.
Hallatják már a hangjukat a külföldi ellendrukkerek is: a csak Atom Anne-nak nevezett Anne Lauvergeon, a francia Areva vezetője politikailag motiváltnak nevezte a döntést, a svéd környezetvédelmi miniszter is értetlenségét fejezte ki: ők nemrég kezdtek újabb atomerőmű-építésbe, fittyet hányva az 1980-as népszavazás eredményének, ami a reaktorok fokozatos bezárásáról döntött.
Európai konszenzus atomügyben tehát még csak nem is körvonalazódik. Sírnak a német áramcégek is, csökkenő profittól, ellenséges cégek felvásárlási terveitől tartanak. Ám ismerik a mondást: ha valamit nem tudsz megakadályozni, állj az élére! Több tanulmány is állítja: az átállás akár még korábban is megoldható, mint 2022. Már ha megvan hozzá a kellő politikai kitartás, a 2013-as választások után is.
