Devizahitelesek megmentése: A halogatás ára
A kormány és a bankok képviselői tegnap végre nyilvánosságra hozták a lakáshiteleseknek szánt mentőcsomagot. A pakk öt elemből áll: az árfolyam fixálásával egy ideig kiszámíthatóvá válik, illetve csökken a devizahitelek törlesztőrészlete; a Nemzeti Eszközkezelő Társaság bizonyos feltételek mellett megveszi a menthetetlen adósok ingatlanát, illetve bérlakásokat épít azoknak, akiknek elárverezik az otthonát; kamattámogatott hitelt kaphat, aki lakását kisebbre cserélné, hogy hitelét fizetni tudja; az árverezési moratóriumot csak fokozatosan oldják fel; mindössze egy szűk kör számára, és újraindul az euróalapú lakáshitelezés.
A csomag legtöbb eleme hetek óta ismert, és már többször is majdnem bejelentették: először másfél hete pénteken, majd múlt héten kétszer is (kedden és csütörtökön), a kormány azonban végül mindannyiszor visszavonulót fújt. A csúszás oka egyrészt az volt, hogy a már késznek gondolt megállapodást a kabinet újabb és újabb elemekkel akarta kiegészíteni, majd meg kellett várni míg Orbán Viktor miniszterelnök hazatér külföldi útjáról. (A kormányfő pénteken a Vatikánban a magyar EU-elnökség és Liszt Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából, XVI. Benedek pápa tiszteletére rendezett koncerten vett részt, majd szombaton Londonban megtekintette a labdarúgó Bajnokok Ligája döntőjét.)
Persze mondhatnánk: néhány nap ide vagy oda már nem számít, ennyit fél lábon állva is ki lehet bírni. Csakhogy ez a történet ennél jóval régebben kezdődött, és mostanra sokan belesántultak a várakozásba. A miniszterelnök még tavaly júniusban, a 29 pontos gazdasági akcióterv részeként beszélt a nemzeti eszközkezelő felállításáról, a lakáshitelesek megmentéséről, majd nem sokkal később Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter bejelentette, hogy augusztus végéig kidolgozzák az ehhez szükséges jogszabályokat, 2011 januárjától pedig elkezd működni a társaság.
A késlekedés sokba kerül: becslések szerint havonta 5-6 ezerrel bővül azon jelzáloghitelesek száma, akik nem tudják fizetni törlesztőrészletüket. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint december végén 110 ezren legalább kilencven napja nem törlesztettek, az ő szerződésüket tehát bármikor felmondhatja a bank.
Igaz, hogy a csomag részét képező intézkedések csak július elseje után lépnek életbe, és addig még sok részletet tisztázni kell, ráadásul a végeredményt részben és elvben befolyásolja a szociális konzultáció is (névre szóló boríték tíz kérdéssel és a polgár azonosítására szolgáló vonalkóddal), mivel annak része a devizahitelesek megsegítése. A tegnapi bejelentés azonban mégis hozzájárul ahhoz, hogy a lakáshitelesek tisztán lássanak.
Az említett havi 5-6 ezer adós egy jelentős része csak azért nem tett meg mindent a törlesztőrészletének fizetéséért, nem próbált megegyezni a bankjával, mert elhitte, hogy az állam majd megvédi, nem veszítheti el az otthonát, nem kerülhet az utcára. Tegnap óta remélhetőleg mindenki érti, hogy ez a legtöbb esetben nincs így. Sokaknak ez az ébredés már késő, a halogatás árát már senki nem fizeti meg helyettük.