Nem tekintjük kőbe vésettnek az érdekegyeztetés jelenlegi formáját − jelentette ki még tavaly szeptemberben, immár öt hónappal a választások után az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) kormányváltás utáni első ülésén a miniszterelnök.

Ezen öt mozgalmas hónap alatt a parlament elfogadta például az egykulcsos jövedelemadóról, a közszolgálatban foglalkoztatottak indokolás nélküli menesztéséről, a „pofátlan” végkielégítések visszamenőleges adóztatásáról szóló törvényeket. A változások a munkavállalók jelentős részét kellemetlenül érintették, de egyeztetés, beleszólás nem volt. Pedig jogszabály rögzíti: a kormánynak foglalkoztatáspolitikai, bérpolitikai, adózási és sok más kérdésben is konzultálnia kell a munkaadók és a munkavállalók képviselővel. Orbán Viktor ezt sem tekintette kőbe vésett kötelezettségnek.

Amikor viszont a tanács ülését követően néhány nappal azt írtuk, hogy „lényegében az OÉT megszüntetésére készül a kormány”, a kommunikációért felelős államtitkárság ezt „találgatásnak, spekulációnak” minősítette, és helyreigazítást követelt. Nem tettük meg. Az államtitkárság nem kezdeményezett sajtópört, bár azt ígérte.

Ma már tudjuk, miért nem. Múlt héten hivatalossá vált, hogy „újjászervezi a kormány az érdekegyeztetés elavult rendszerét”: Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács elnevezéssel „hatékonyabb, a gazdaság és a társadalom teljes egészét lefedő új szervezetet” hoznak létre. Ez átvenné a Gazdasági és Szociális Fórum, valamint a Gazdasági Érdekegyeztető Fórum szerepét is.

Amúgy az „elavult rendszer” működőképesnek bizonyult, amit a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár sem vitatott. Például az OÉT-n kötött bérmegállapodásokat mindenki betartotta – ismerte el idén februárban. A fórum legutóbbi egyezségét olyannyira komolyan vették, hogy kormánypárti képviselők bérkommandót állítottak fel ennek jegyében. Azt vizsgálták: az „egyszeri és nagyarányú adócsökkentés” után az alacsonyabb jövedelműek kaptak-e akkora fizetésemelést, hogy legalább ne vigyenek kevesebbet haza, vagyis megkapák-e az OÉT által ajánlott emelést. Többet ilyet nem vizsgálhatnak.

A szakszervezetek úgy gondolják, ha felszámolják az OÉT-t, azzal semmibe veszik, megalázzák a munkavállalókat. Szinte mindenütt bevett gyakorlat ugyanis, hogy a kormány, amunkaadók és a szakszervezetek között a munka világát érintő legfontosabb kérdésekben – ilyen például a minimálbér – érdemi egyeztetés folyik, s nem valamilyen bizonytalan kimenetelű konzultáció – amit most a kormány ajánl, s amelyben ő maga legfeljebb megfigyelőként vesz részt. Ha nincs ilyen fórum, megszűnhet a munkabéke – állítják sokan. A visszafogottabb nyilatkozatok szerint mindegy, milyen keretek között, csak folyjék végre érdemi egyeztetés. Erre van azonban a legkevesebb esély.